# A Bitcoin és a globalizmus vége

Jack Mallers, a Strike CEO-ja és a Twenty One Capital alapítója legutóbbi podcastjában átfogó elemzést adott a jelenlegi monetáris rendszer átalakulásáról. A Mail Bag Monday 102. epizódjában Jack részletesen kifejtette, miért tartja úgy, hogy a fiat pénz jelenlegi formája a végéhez közeledik, és miért tekinthető a bitcoin a jövő pénzének.

## Egy rendszer alkonyán

Jack a műsor elején hangsúlyozta, hogy most nem túloz, nem érzelmi alapon beszél, és nem is jellemző módjára eltúloz dolgokat. Mélységes meggyőződése szerint olyan egyedi történelmi pillanatot élünk át, amely a globális pénzügyi rendszer, a geopolitika és a makrogazdaság alapvető átrendeződését jelenti. Bizonyítékai között szerepel az arany és az ezüst árfolyamának robbanásszerű emelkedése, valamint a szuverén adósságpiacok és a kincstárjegyek hozamainak kontrollálatlan növekedése.

A davosi Világgazdasági Fórumon Howard Lutnick, az amerikai kereskedelmi miniszter olyan egyértelműen fogalmazott, hogy szavai sokkolóak lehetnek: "A globalizáció kudarcot vallott a nyugati világgal és az Egyesült Államokkal szemben. Ez egy zsákutcába jutott politika." Lutnick kijelentette, hogy Amerika most szakít a globalizmussal, és az amerikai munkavállalók kerülnek az első helyre. Hangsúlyozta, hogy az országoknak nem szabadna kiszervezniük gyógyszergyártásukat, félvezetőiket vagy teljes ipari bázisaikat idegen földekre.

Mark Carney, Kanada miniszterelnök-jelöltje még határozottabban fogalmazott: "Szakadásról beszélünk, nem puszta átmenetről." Kifejtette, hogy az elmúlt két évtizedben a pénzügyi, egészségügyi, energetikai és geopolitikai válságok sorozata leleplezték a szélsőséges globális integráció kockázatait. A nagyhatalmak mára fegyverré alakították az integrációt – a vámokat alkueszközként használják, a pénzügyi infrastruktúrát kényszerítő eszközként vetik be, az ellátási láncokat pedig kihasználható sebezhetőségként kezelik.

## Amikor a mainstream média is elismeri a válságot

Ray Dalio, a legendás befektető a Fortune magazinban tette fel azt a kérdést, amely voltaképpen az egész rendszer csődjét foglalja össze: vajon van-e választásunk a pénznyomtatás és az adósságválság között, vagy mindkettő elkerülhetetlen? Ez nem egy bitcoin magazin provokációja, és nem is valamelyik bitcoiner véleménye volt – hanem a mainstream média egyik legfontosabb pénzügyi személyiségének kijelentése.

Az arany és az ezüst árfolyama drámai módon emelkedett. Az arany egyetlen év alatt 82,5 százalékot ugrott, átlépve az 5000 dolláros határt unciánként. Az ezüst még látványosabban teljesített: 260 százalékos emelkedéssel száz dollár fölé kúszott. Ezek a nemesfémek az új politikai valóságra és a strukturális változásokra reagálnak – pontosabban arra a felismerésre, hogy túl sok papíralapú követelés van forgalomban, és az árfolyamok újra alkalmazkodnak a fizikai valósághoz.

## Bretton Woods öröksége

Jack részletesen bemutatta, miként alakult ki a mai rendszer gyökere. A második világháború után, amikor Európa és Ázsia jelentős része még a romokban hevert, az Egyesült Államok állt a legerősebben a világban. A Bretton Woods-i rendszer deklarált célja az volt, hogy Amerika stabilitását és gazdasági erejét exportálja a dollár révén a legyengült világ felé.

A rendszer lényege az volt, hogy a dollárt közvetlenül az aranyhoz kötötték – unciánként 35 dollár volt a fix árfolyam. A többi ország gyengébb valutáit pedig a dollárhoz rögzítették. Az elképzelés szerint az USA exportálja saját valutáját, cserébe pedig más országok gyártanak számára elektronikai cikkeket, autókat, élelmiszereket és katonai felszerelést. Elméletileg ez segítette volna a többi nemzetet talpra állni a háború utáni pusztítás után.

A világ valóban az amerikai dollárra épült újjá. A 2022-es negyedik negyedévi adatok szerint a globális devizatartalékok közel 60 százaléka dollárban volt, míg Európa további 20 százalékot képviselt. Az USA és Európa együttesen tehát a globális devizatartalékok közel 80 százalékát birtokolta.

## A rendszer elkerülhetetlen ára

Ám ahogy Jack hangsúlyozza, minden rendszernek megvan a maga ára. Amikor egy ország a saját gazdasági erejét exportálja mások javára, szükségszerűen gyengíti önmagát. A világtartalék-valuta státuszának egyik rejtett költsége az, hogy ha csupán saját valutádat exportálod más nemzeteknek, és cserébe importálod az árujukat, hatalmas negatív folyó fizetési mérleget termel az ország – tartós, mélyülő deficiteket.

Ha az Egyesült Államok saját maga állítaná elő termékeit, nem lenne szükség európai, kínai vagy japán importra. A szabály azonban az lett, hogy az USA gyakorlatilag semmit nem gyárt, és szinte mindent importál. A többi ország cserébe dollárhoz jut. A dollár kiáramlik az országból, míg az áruk és az adósság beáramlik – ez a világtartalék-valuta természete.

A Triffin-dilemma – Robert Triffin közgazdász után elnevezve – pontosan erre a megoldhatatlan ellentmondásra mutat rá. A világtartalék-valuta státusza kompromisszumokkal jár, és a gazdaságtanban nincs ingyenebéd. A dilemma magva egyszerű kérdésben foglalható össze: a saját országodat helyezed előtérbe, vagy mindenki mást?

A folyamat önmagát erősítő ördögi körré válik. Mivel te vagy a globális tartalékvaluta, a világ többi része igényt tart a te pénzedre. Hogy ezt az állandó keresletet kielégítsd, strukturális deficitet kell futtatnod. Ez viszont fokozatosan kiüresíti a hazai termelést és tönkreteszi a hazai lakosságot, különösen a középosztályt. Azoknál a munkahelyeknél, amelyek autókat, ruhákat, élelmiszert, okostelefonokat és elektronikai cikkeket gyártanak, már nincs szükség emberekre – ezeknek a munkáknak külföldre kell vándorolniuk.

Az amerikai munka ezzel párhuzamosan lényegében pénznyomtatássá válik. Kalifornia és New York fellendült, mert ők részesednek ebből a rendszerből a legjobban. Vagy az Apple-nél alapítasz céget, vagy a Wall Streeten dolgozol. Vagy a hiperpénzügyiesítésben veszel részt, vagy fogyasztói technológiai termékeket fejlesztesz ki.

Ez a kör forog és forog, egyre gyorsabban pörög, egyre nagyobb lendülettel, mígnem az önmaga súlya alatt összeomlik. És Jack meggyőződése szerint éppen most jutottunk el az összeomlás szakaszához. A vagyoni egyenlőtlenség az Egyesült Államokban soha nem volt nagyobb a történelem során. A társadalmi káosz, a politikai belharc, a merényletek gyakorisága csak az 1850-es évek közepéhez – a polgárháború előtti időszakhoz – hasonlítható. A rendszer lefuttatta pályáját, kiüresítette az országot, felmorzsolta a középosztályt és torzította a teljes világot.

## 1971: amikor elveszett a kapocs a valósággal

1971-ben, amikor Nixon elnök lezárta az arany-standard rendszert, hivatalosan is megszakadt az a kapcsolat, amely addig Jack szerint a valósághoz kötötte a pénzt – ettől a pillanattól kezdve a fiat valutát a semmiből lehetett teremteni. Az egész monetáris rendszer korábban aranyra épült, amely azt jelentette, hogy elméletileg minden dollár mögött egyenértékű arany fedezetnek kellett állnia. Az arany kitermelése azonban a természet törvényei szerint működik – nem lehet a semmiből előállítani, meg kell dolgozni érte a föld mélyében.

Jack véleménye szerint az embereket alapvetően a természetnek kellene kormányoznia. Minél közelebb vagyunk a természet törvényeihez, annál jobban boldogulunk – ezt mutatja a történelem minden szakasza. Az arany-standard lezárása azt jelentette, hogy elvesztettük kapcsolatunkat, összeköttetésünket és lehetőségünket arra, hogy a valóság kormányozza és korlátozza gazdasági döntéseinket. Egyik pillanatról a másikra álomvilágban találtuk magunkat, ahol elvont elképzelések uralkodtak, amelyeket egy csapat központi tervező bürokrata eszelt ki.

Mindennek milyen következményei lettek? Az amerikai államadósság a GDP-hez viszonyítva mára meghaladja a világháborús időszak adósságszintjét. Mai körülmények között háborús léptékű finanszírozást folytatunk, holott világháború léptékű problémák nincsenek. Az arany-standard lezárása óta, és különösen azóta, hogy Kína 2001 decemberében csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, minden korlát feloldódott.

## Papíralapú ígéretek a fizikai valóság tükrében

Amikor az Egyesült Államok kialakította a dollár világtartalék-valuta rendszerét, ez szükségszerűen hiperpénzügyiesítést eredményezett. Az ország legnagyobb exportcikke maga a dollár és a különböző pénzügyi eszközök lettek. A legtehetségesebb amerikaiak – azok, akik a Harvardra, a Stanfordra vagy más elit egyetemekre járnak – vajon mit csinálnak? Túlnyomórészt nagyfrekvenciás kereskedési cégeket hoznak létre, opciós és határidős szerződéseket terveznek. Nem azon dolgoznak, hogy új módszereket találjanak az elektronika gyártására.

Egészen a közelmúltig nem is foglalkoztak azzal, hogyan lehetne olcsóbban energiát kinyerni a természetből. Pedig az emberiség története lényegében arról szól, hogyan tudtuk kereskedelmi célokra hasznosítani az égitestből – a napból – érkező energiát. Eközben a világ legerősebb országának legtehetségesebb elméi hiperpénzügyiesített származtatott termékeken dolgoznak, egyszerűen azért, mert ez hozza nekik a legtöbb pénzt, a legnagyobb bónuszt, a házat, és teszi lehetővé számukra, hogy gyerekeket neveljenek fel.

Mindennek mi lett a végeredménye? A teljes pénzügyi rendszer papíralapú követelésekre épült. A bitcoinerek azonnal felismernék ebben a jól ismert mondást: nem a te kulcsaid, nem a te érméid. Az intézményeknek ugyan van arany és ezüst kitettségük, de csak határidős ügyletek és papíralapú szerződések révén – nem rendelkeznek fizikai arannyal vagy ezüsttel a valóságban.

Most pontosan azt látjuk, amikor a papíralapú kitettség találkozik a kőkemény valósággal. Üdvözlet a való világban! Mindezeket a papíralapú követeléseket fizikailag kellene rendezni. Csakhogy nincs meg az összes arany és ezüst, amely állítólag fedezi a papíralapú követeléseket. Egy teljes pénzügyi rendszert építettünk fel bizalomra, üres ígéretekre és papírra.

A korábbi pénzügyi rendszerben elegendő volt pusztán a pénzügyi kitettség megszerzése – nem volt szükség a valódi fizikai dologra. Készpénzes elszámolás, nincs tényleges szállítás. Most azonban verseny folyik az ásványi anyagokért. A háború valójában az erőforrásokról szól, az ellátási láncok kontrolljáról. Mi kell a mesterséges intelligencia skálázásához? Ezüst. Azt gondoljátok, hogy Sam Altman, Elon Musk, a Google vagy Mark Zuckerberg tudnak AI szervertereket építeni ezüst határidős szerződésekkel? Vagy inkább a tényleges fémre van szükségük?

Miután az Egyesült Államok 2022-ben szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és Trump mindenkit megtarifál, kijelentve hogy "Amerika az első, mindenki más számíthat magára" – nos, ilyen körülmények között az aranyadat egy londoni vagy new yorki határidős szerződésben szeretnéd tartani? Vagy inkább egy széfben a saját országodban, fegyveres őrök által őrizve? A válasz magától értetődik.

## Japán: a figyelmeztetés jele

Jack részletesen bemutatta, miért jelent Japán kritikus pontot az egész rendszerben. Japán hosszú évtizedeken keresztül nulla közeli, sőt időnként negatív kamatokkal működött. Ez azt jelentette, hogy az emberek pénzt kaptak azért, amiért kölcsönvettek. Ez teljes képtelenség – a pénz, amely időt és energiát reprezentál, nem lehet értéktelen.

A japán befektetők most azt kommunikálják, hogy már nem fogadható el számukra a nulla vagy 50 bázispontos hozam egy harminc éves kötvényen. Többet követelnek, mert számítanak az inflációra, és azt szeretnék, hogy befektetésük reálértéke ne csökkenjen. És itt jön a képbe az Egyesült Államok szempontjából döntő momentum: Japán az USA legnagyobb külföldi kincstárjegy-tulajdonosa, több mint ezer milliárd dollár értékben.

A pénzáramlás a fiat korszakban így működött: az USA exportálja a dollárt, és cserébe importálja mindenki más áruit. Az összes exportált dollárt azonban nem helyileg fektetik be az adott országokban, mert az erősítené azok helyi valutáját, ami versenyképtelenné tenné a munkaerőköltségeiket. Ehelyett visszajuttatják az Egyesült Államokba – amerikai adósságba fektetik. Az USA dollárt nyomtat, átadja, és azt visszakölcsönzik az USA-nak. Ez egy perpetuum mobile, amely végül elkerülhetetlenül összeomlik.

Ha Japánnak problémái vannak, honnan szerez pénzt önmaga megmentésére? Az összes pénzük az USA-ban van befektetve. Ha Japán kihúzza azt a kártyát, amely a piramis aljában van, az egész konstrukció összeomlik. Japán megtakarításai nem aranyrudak formájában pihennek széfekben, és nem bitcoin hideg tárca megoldásokban – hanem amerikai adósságpiacokban és amerikai részvénypiacokon találhatók.

Ha Japán bajba kerül, kénytelen lesz eladni a részvényeit és kötvényeit. Ez pedig összeomlasztja az amerikai piacokat, csökkenti az amerikai költségvetési bevételeket és halálspirálba viszi az országot. Éppen ezért választanák inkább a pénznyomtatást – hogy Japán ne legyen kénytelen eladni eszközeit. Ez a leggyorsabb és politikailag legelfogadhatóbb módja az alapvetően elkerülhetetlen államcsődnek: az inflációs leértékelés.

## A választás pillanata: globalizmus vagy szuverenitás

Jack ezen a ponton tisztázza a helyzet valódi súlyát. Két út áll előttünk, és dönteni kell. Vagy folytatjuk a globalizmus támogatását, vagy az Egyesült Államok megpróbál szuverén nemzetként viselkedni és megoldani saját problémáit. És a lényeg: nem lehet mindkettőt egyszerre.

A globalizmus azt jelenti, hogy folyamatosan dollárral kell ellátni a világot, tartós kereskedelmi deficiteket kell futtatni, ki kell szervezni a termelést – cserébe viszont rendkívül olcsó importárukhoz jutunk. Így az átlag amerikai, aki úgy gondolja, hogy amerikai állampolgárként jár neki a kétautós garázs, amely olajat és energiát zabál, mint az őrült, és természetesen mosógépe van, televíziója, és mindenféle energiaigényes cuccai – nos, ezt mind a világtartalék-valuta státusz másik felének köszönhette. Rendkívül olcsó importárukhoz jutottunk. És lényegében időt és energiát tudtunk nyomtatni – Jack gyakran hangsúlyozza, hogy a pénz időt és energiát reprezentál elvont formában. Ez a legközelebbi, amihez az emberiség valaha eljutott az időutazáshoz.

Ez a globalizmus. A szuverenitás viszont teljesen mást jelent. Vissza kell hoznunk a termelést. Biztosítanunk kell saját ellátási láncainkat. Csökkentenünk kell a deficiteket. És növelnünk kell a hazai költségeket. Mi ennek a másik neve? Infláció. A dolgok drágábbak lesznek. Ha kétautós garázst akarsz, meg kell fizetned az energiáját. Ez nem jár automatikusan az amerikai állampolgársággal. És elveszted azt a kiváltságot, hogy időt és energiát nyomtathatsz. Nem mindenki fogja a saját tartalékaiban tartani a te valutádat, így nem tudod ellopni tőlük a vagyonukat azzal, hogy értéktelenné teszed, hogy felvizezed a pénzt.

Választani kell. És itt jön a lényeg, amit Jack hangsúlyoz: mindenkinek meg kell értenie az elmúlt hét súlyát. Az Egyesült Államok döntött. Ha a közönség kérdés-felelet részben vitatkozni szeretne arról, hogy ő mit választott volna, vagy mit gondolunk erről vagy arról – rendben, beszélhetünk róla. De itt az igazság, amit Jack közöl velünk: mindez lényegtelen. Nem számít, mit gondolsz. Nem számít, mit gondol Jack. Egyedül az számít, hogy az Egyesült Államok mit gondol, és mit döntött. És az is számít, hogy mit kényszerít ránk a természet, és mit fog érvényesíteni a valóság. Vége. És aki ezt gyorsabban megérti, az jobb helyzetbe kerül.

## Néhány egyértelmű összefoglaló

Jack néhány egyszerű, tömör kijelentésben foglalja össze üzenetét. Senki nem fog megmenteni téged. Sem a kormány, sem intézmény, sem vállalati vezető, sem monetáris politika, sem a Fed. Légy felelős önmagadért! Légy szuverén! Légy családorientált! Légy közösségorientált! Keress többet, mint amennyit költesz! Takaríts meg! Használj kemény eszközöket! Légy egészséges! A világ visszakorrigál a valósághoz. A Nyugat kollektív eszméje ebben a fiat korszakban, amelyben élünk – nos, fedezethívást kapott.

Nézzétek csak ezeket a főcímeket, mondja Jack. "A globalizáció kudarcot vallott" – Howard Lutnick az amerikai kereskedelmi miniszter, a davosi csúcson. "Ray Dalio figyelmeztet, hogy tőkeháborúk követhetik Trump lépéseit, az országok amerikai eszközöket dobnak piacra." "Svédország Electa alapja 2025 eleje óta eladta amerikai kincstárjegyeinek nagy részét." "Trump 100 százalékos vámokkal fenyegeti Kanadát, ha megállapodást köt Kínával."

Vége. Vége van.

## Az arany kérdése és a bitcoin jövőképe

Jack szerint ahova az összes stressz és geopolitikai feszültség most áramlik, az egyértelműen az arany. Az energia nem tűnik el a világegyetemben – tehát az összes létrehozott érték, a globális lakosság összes befektetett ideje, energiája és pénze valahova áramlik. Mi képes elnyelni ekkora szuverén stresszt és nyomást? Ha mindenki egyidejűleg egy kijáratot keres, mi elég nagy kapacitású ahhoz, hogy befogadja őket?

Nem lehet például Pokémon kártyákba menekülni. Nincs elég likviditásuk, nehezen értékesíthetők, nincs belőlük elegendő mennyiség. A Pokémon kártyák soha nem nőhetnek ötven ezer milliárd dolláros piaccá. A kérdés tehát az: mi képes harmincra, ötvene, száz ezer milliárd dollár értékűre növekedni? A szuverén államok válasza egyelőre az arany.

És itt jön a nyilvánvaló kérdés: miért nem a bitcoin? Jack válasza őszinte és egyértelmű: a bitcoin objektíven jobb, mint az arany. A bitcoin lesz végül a pénz, mert minden lényeges szempontból felülmúlja a többi pénzt. De a bitcoinnak jelenleg van egy alapvető problémája: egyszerűen nem érte még el a kellő méretet. Kína egyetlen évi, 2025-ös kereskedelmi többlete meghaladta az ezer milliárd dollárt. A bitcoin teljes piaci kapitalizációja viszont körülbelül 1,7 ezer milliárd dollár – nincs elég kapacitás ahhoz, hogy Kína akár csak az egyéves kereskedelmi többletét beleöntse. És ennél jóval többet kellene befektetniük.

A bitcoin fokozatosan, lépésről lépésre nyeri el a szuverén támogatást, de a legnagyobb vásárlók jelenleg az ETF-ek és olyan vállalatok, mint a Strategy vagy a Twenty One Capital. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az emberek nem értik a bitcoin lényegét, vagy nem tudják, hová tart ez az eszköz – egyszerűen csak arról van szó, hogy a bitcoin még tinédzser, még nem érte el azt a méretet. Michael Saylor hetente önthet akár egy milliárd dollárt is a bitcoinba, és a bitcoin könnyen elnyeli ezt a mennyiséget. De Kína és más szuverén államok számára egyszerűen még nem elég nagy a medence.

Jack szemléletes megfogalmazása szerint az arany ma enyhíti a fájdalmat és a pánikot, de semmiképpen sem a jövő hosszú távú megoldása. Honnan tudja ezt ilyen biztosan? Mert az arany már egyszer kudarcot vallott pénzként. Vajon az arany decentralizáltabb lett azóta? Gyorsabbá vált? Könnyebbé tették? Hozzáadtak valami új funkciót? Foglalkozott-e bárki is azokkal az okokkal, amelyek miatt egykor demonetizálták és csődöt mondott, mint pénz? Egyetlen kérdésre sem válaszolhatunk igennel. És miért nem? Mert nem szoftver – nem lehet jobbá tenni, nem lehet fejleszteni, nem lehet frissíteni. Egy kődarab, és kész.

Az arany egyszerűen enyhíti a jelenlegi fájdalmat és a pánikot. És Jack éppen ezért izgatott, mint bitcoiner, aki több mint tíz éve ebben a térben dolgozik. Erről az időszakról álmodott 2012 vége, 2013 eleje óta. Most távolodunk el a szuverén adósságtól. Az USA befejezi a világtartalék-valuta szerepét, legalábbis a jelenlegi formájában.

A bitcoinereknek nem kellene frusztrátnak lenniük vagy idegeskedniük emiatt. Éppen ellenkezőleg: ünnepelniük kellene! Egy semleges tartalékkorszakba lépünk. A fiat valuták jelenlegi formája haldoklik. A szabad piac fogja megválasztani a győztest. Csökkentsétek az időpreferenciátokat! Legyen bizonyosságotok abban, amit birtokoltok! A bitcoin rendben van – csak túl fiatal és még túl kicsi a jelenlegi feladathoz.

Hagyjátok, hogy az arany felvegye a szuverén tőkét! A bitcoinereknek nem kellene idegesnek lenniük emiatt. Ünnepelnünk kellene ezt. Egy semleges tartalékkorszakba lépünk. A fiat valuták halottak. A szabad piac fogja megválasztani a győztest. Csökkentsétek az időpreferenciátokat! Legyen bizonyosságotok abban, amit birtokoltok! A bitcoin rendben van. Csak túl fiatal és túl kicsi.

Hogyan az istenben nyelhetett volna el a bitcoin ezer milliárdnyi dollár fizikai, azonnali vételi keresletet? Az arany tíz-húszszor nagyobb, mint a bitcoin. És maga az arany sem tudja befogadni ezt a keresletet. Úgy néz ki, mint egy memecoin grafikon. Kína egyetlen vétellel megtízszerezte volna a bitcoin árfolyamát.

## Hogyan nyelhetett volna el a bitcoin ezer milliárdokat?

Jack felteszi a költői kérdést: Hogyan az ég adta világon nyelhetett volna el a bitcoin több ezer milliárd dollár fizikai, azonnali vételi keresletet? Az arany tíz-húszszor nagyobb piaccal rendelkezik, mint a bitcoin. És még maga az arany sem képes befogadni a kereslet mennyiségét – az árfolyama úgy néz ki, mint egy memecoin grafikonja. Kína egyetlen hatalmas vétellel megtízszerezte volna a bitcoin árfolyamát egyik pillanatról a másikra.

Ha az aranyat a tízéves amerikai államkötvényhez viszonyítva nézzük – ami a reálkamat mutatója –, láthatjuk az arany valódi teljesítményét. A reálkamat az, amikor a kötvény által fizetett névleges kamatot ellensúlyozzuk az inflációval. Ha az USA kettő százalékot fizet egy tízéves kötvényen, de közben az infláció hat százalék, akkor valójában negatív négy százalékos reálhozamot realizálsz.

A világ most egy új "kötvényre" vált át. Ez az új eszköz nulla százalékos hozamot fizet, viszont végtelen méretűre képes növekedni, és senki nem tud többet készíteni belőle. Az arany igazi szűkösségéről és véges mennyiségéről vitatkozni lehet, de a lényeg világos: a világ továbbhalad. Ez hatalmas, történelmi jelentőségű fordulat.

Vegyünk egy konkrét példát: a Lengyel Nemzeti Bank bejelentette, hogy arany tartalékait 550 tonnáról 700 tonnára emeli – ez 150 tonnás, drámai növekedés. Ez nem azt jelenti, hogy Lengyelország nagyobb kölcsönt nyújt az Egyesült Államoknak – pont az ellenkezőjéről van szó. Lengyelország azt mondta: "Elég volt, itt az ideje más irányba mozdulni." És senkinek sem rándult meg a szemöldöke a mainstream médiában. Pedig éppen ezek azok a hírek, amelyek láttán a bitcoinereknek azt kellene kiáltaniuk: "Végre megtörténik! A nagy átrendeződés elkezdődött!"

## A bitcoin jelenlegi helye a pénzügyi rendszerben

Jack egyértelmű célról beszél: a bitcoin oda tart, hogy mindannyiunk tartaléki eszköze legyen. A bitcoin lesz a tartalékpénzünk. Imádkozik és őszintén reméli, hogy megéri a hiper-bitcoinizációt – azt az állapotot, amikor a bitcoin lesz az uralkodó pénz. Valójában, amikor hátradől és ábrándozik a jövőről, az a legnagyobb bitcoin-karrierbeli vágya – családalapítás mellett –, hogy megélje a hiper-bitcoinizációt, amikor a bitcoin minden más pénzt kiszorít.

A bitcoin képes megoldani minden monetáris felhasználási esetet. De beszéljünk arról, hogy pontosan hol vagyunk most, mert ahogy Jack korábban kifejtette: sajnos a bitcoin nem törődik a mi személyes vágyainkkal. És veled sem törődik különösebben, elnézést a kendőzetlen őszinteségért. Mi vagyunk a bitcoin idején, nem a bitcoin van a mi időnkön.

Az emberek folyamatosan újra és újra azt gondolják, hogy a bitcoin törődik velük, a vállalkozásukkal, vagy az időpreferenciájukkal. Jack karrierje során újra és újra azt látta, hogy az emberek úgy vélik, a bitcoin törődik velük személyesen. Azt mondják: "Szükségem van rá, hogy a bitcoin gyorsabb legyen. Szükségem van rá, hogy a bitcoin ezt vagy azt tegye. Szükségem van rá, hogy a bitcoin emelkedjen. Szükségem van rá, hogy a bitcoin ne zuhanjon."

De a bitcoin nem törődik veled. Szabadon felszállhatsz a bitcoin útjára és utazhatsz vele, de a bitcoin a saját idején, a saját tempójában halad előre. Vagy elfogadod ezt a tényt, vagy tönkremész anyagilag és érzelmileg.

Tehát hol vagyunk ma a bitcoin útján? Jack kissé általánosít, de azt mondaná, hogy a bitcoin jelenleg nem a szuverén papírokkal versenyez. Nem az amerikai kincstárjegyekkel áll versenyben. Egyszerűen még nem elég nagy ehhez. Még nem. De eljutunk oda, ne legyen kétségetek. Megvannak az ETF-ek, folyamatosan növekszünk, és eljutunk oda. Van egy Stratégiai Bitcoin Tartalék az Egyesült Államoktól. Elfogadhatjuk a Bitcoin Törvényt és úton lehetünk afelé, hogy egymillió bitcoint birtokoljunk országként.

Eljutunk oda – Jack segített az első országnak, El Salvadornak elfogadni a bitcoint törvényes fizetőeszközként. Dolgoznak rajta, de még nem tartanak ott. Azt mondaná, hogy jelenleg az arany versenyez a szuverén papírokkal. Az arany versenyez a kincstárjegyekkel. És az arany emiatt megelőzi, előrevetíti a likviditást.

A bitcoin ma elsősorban kockázati eszközökkel versenyez. Valóban így van. Egyszerűen ez a helyzet. A bitcoin részvényekkel és növekedési eszközökkel versenyez. A bitcoin nem előzi meg a likviditást – reagál a tényleges likviditásra. A bitcoin eladásra kerül, leértékelődik, amikor a piacok szűkösek, beszűkülnek. És a bitcoin szó szerint letépi az arcodat, amikor ténylegesen nyomtatják a pénzt. Ezért vezet most az arany. Az arany előrevetíti, anticipálja a likviditást, míg a bitcoin reagál a likviditásra. Pontosan ennyi a helyzet ma. És ez az igazság. És tudod mit? Ez teljesen rendben van.

## A bitcoin mint monetáris technológiai részvény

Arthur Hayes, a híres kriptobefektető egyik cikkéből idéz Jack, amely kiválóan összefoglalja a jelenlegi helyzetet. Minden korszakban vannak felszálló technológiai részvények, amelyek elrugaszkodnak. A lendületes húszas évek amerikai bikkapiacában az RCA, a rádiógyártó vállalat volt a forró technológiai részvény. Az 1960-as és 1970-es években az IBM volt az, amely az új nagyszámítógépeket gyártotta és forradalmasította az üzleti világot. Ma az AI hiperskálázó vállalatok és chipgyártók állnak a reflektorfényben.

Az emberek alapvetően természetes optimisták. Szeretünk dicsőséges jövőt jósolni, ahol a technológiai cégek által ma költött pénz társadalmi utópiát eredményez a holnap világában. Azok számára, akik elég szerencsések, hogy részvényen keresztül birtokolják a jövőt az ilyen vállalatokban, gazdagság hull majd az égből.

A bitcoin monetáris technológia. A technológia értéke kizárólag a fiat leértékelés mennyiségéhez képest értékelhető. A proof-of-work blokklánc feltalálása, amely bizánci hibatűrést, decentralizált konszenzust ér el, valóban lenyűgöző innováció. Ez önmagában garantálja, hogy a bitcoin értéke nagyobb, mint nulla. De ahhoz, hogy a bitcoin közel 100 ezer amerikai dollár értékű legyen, folyamatos, rendszeres fiat monetáris leértékelésre van szükség a háttérben.

A bitcoin aszimptotikus, exponenciális emelkedése közvetlenül következik a dollárkínálat robbanásából a 2008-as globális pénzügyi válság óta. És valójában Arthur Hayes is azt mondja, hogy a bitcoin ma tulajdonképpen egyfajta monetáris technológiai részvény.

Jack korábban úgy írta le a bitcoint, mint a technológia és a fiat likviditás különleges kombinációját. Ez egy makroeszköz, mert a fiat likviditás füstjelzője, szeizmográfja. Ez az egyetlen igazán szabad piacunk, amely még megmaradt. Az arany szabadabb piac, mint sok más, de nem teljesen szabad piac – honnan tudjuk ezt ilyen biztosan? Mert az amerikai kormány egy napon, 1971-ben egyszerűen úgy döntött, hogy nem az többé.

A bitcoin az egyetlen valóban szabad piacunk, amely megmaradt. És makroeszköz, mert annyira szorosan kapcsolódik a fiat likviditáshoz, annak hullámzásához. De egyben ez valódi technológia is, szó szerint értelemben, mert szoftver. Képes javítani önmagát, fejlődni. Az olyan vállalatok, mint a Strike, folyamatosan építenek új megoldásokat köré. De ma itt tartunk a fejlődésben. Ez az igazság.

## A likviditás közeledő hulláma

Jack bemutatott egy diagramot, amely meggyőzően bizonyítja, hogy hamarosan elindulhat egy jelentős likviditási ciklus. Az ábra alján látható az RSI technikai mutató – ez az amerikai tízéves kötvény hozama szorozva a kínai tízéves kötvény hozamával. Ez a kombináció tulajdonképpen azt jelzi, amikor a nemzetállamok likviditása szűkös, szemben azzal az időszakkal, amikor bőséges, vagyis amikor jelentős mennyiségű pénzt nyomtatnak a rendszerbe.

Éppen most lépte át azt a kritikus küszöböt, amely szerint hamarosan sok pénzt fognak nyomtatni a rendszerbe. Mit jelent ez pontosan? A mennyiségi szigorítás korszaka véget ér. A mennyiségi lazítás vagy már el is kezdődött, vagy hamarosan elindul – attól függ, hogyan számoljuk el a Fed jelenlegi lépéseit. Egy pro-likviditási ciklusba lépünk. A Fed mérlegfőösszege kilenc ezer milliárdról hat ezer milliárdra zsugorodott az elmúlt időszakban. Jack szerint nemcsak újra emelkedni fog, hanem új történelmi csúcsot fog elérni és messze meghaladja majd a kilenc ezer milliárdot.

Úgy gondolja, hogy példátlan mennyiségű pénzt lesznek kénytelenek nyomtatni. Trump nem csökkentette a költségvetést, sőt növelni akarja a védelmi költségvetést egy ezer milliárdról másfél ezer milliárdra. A valódi, teljes kamatköltség már most meghaladja az állami bevételeket. Mindenféle strukturális problémák halmozódtak fel. De minden egyes alkalommal a múltban, amikor ez a likviditási jelző feltörni kezdett, a bitcoin hatalmas emelkedésbe kezdett. Miért történt ez így? Mert ténylegesen nyomtatták a pénzt a rendszerbe – nem csak beszéltek róla, nem csak jósolták, hanem ténylegesen, fizikailag bővítették a központi bankok mérlegfőösszegét.

Jack számára ez a kombináció – hogy aranyban kifejezve körülbelül egy éve medvepiacban vagyunk, hogy jelentős pénznyomtatás előtt állunk, és hogy a globalizmus az Egyesült Államok hivatalos álláspontja szerint halott, ami azt jelenti, hogy az amerikai dollár jelenlegi verziója mint világtartalék-valuta véget ér – nos, mindez együttesen egyszerűen optimizmusra ad okot. Alapvetően optimista az egész folyamattal kapcsolatban.

## Záró gondolatok és gyakorlati információk

Jack a műsor végén röviden beszámolt a Strike legfrissebb fejlesztéseiről. Hamarosan várható a korai közvetlen befizetés funkció bevezetése, ami azt jelenti, hogy a felhasználók két nappal korábban kaphatják meg a fizetésüket – teljesen díjmentesen és árfolyamkülönbözet nélkül. A New York állami pénzügyi engedély bármely pillanatban megérkezhet, amit egy nagy bulival fognak megünnepelni a new yorki Pubkey bárban.

A hitelkeret termék is hamarosan elérhető lesz, valamint további államokban válik majd elérhetővé a bitcoin-fedezetű hitelek szolgáltatás, köztük Texasban is. A Strike csapata lángol, hihetetlenül gyors ütemben fejlődik, és Jack rendkívül büszke a teljesítményükre.

A Twenty One Capital tekintetében Jack elmondta, hogy csapatával fejüket lehajtva építenek, dolgoznak a háttérben. Tisztában van vele, hogy a helyzet néha frusztráló lehet a részvényesek számára, de a vállalat változatlanul tartja a bitcoinját, semmi nem változott a hosszú távú üzleti tervben, és nagyon izgatottak a jövőt illetően. Továbbra is az a céljuk, hogy olyan bitcoin-részvény vállalat legyenek, amely a cash flow-t, növekedést és magas haszonkulcsokat párosít a bitcoinhoz kapcsolódó ágazatokban és szektorokban, így megkülönböztetve magukat a Strategy-től és más bitcoin tartalékkezelő vállalatoktól.

Jack záró üzenete kristálytiszta volt: senki nem fog megmenteni téged – sem a kormány, sem valamilyen intézmény, sem egy vállalati vezető, sem a monetáris politika, sem a Federal Reserve. Légy felelős önmagadért és sorsodért! Légy szuverén a saját életedben! Légy családorientált! Légy közösségorientált! Keress többet, mint amennyit költesz! Takarítsd meg a pénzed, amit megkerestél! Használj kemény, igazi értéket reprezentáló eszközöket! Légy egészséges testben és lélekben! A világ most korrigál vissza a valósághoz, a természet törvényeihez.

"Meg vagyok győződve arról, hogy bármilyen kísérlet a harmónia helyreállítására a világban kizárólag a személyes felelősség megújulásán alapulhat" – idézte Andrej Tarkovszkij, a legendás orosz filmrendező szavait Jack a műsor végén. Ismerd pontosan az ételt, amit a testedbe engedsz! Alakíts ki saját, megalapozott véleményt arról, mely ételek jók vagy károsak számodra! Értsd meg, hogyan mérheted ezt objektíven! Tartsd saját kulcsok alatt a vagyonod! Irányítsd saját életedet! Formálj saját, független véleményt! Végezd el saját kutatásodat, ne fogadj el készen minden állítást!

A társadalom arra kényszerül, hogy újra feltalálja, újradefiniálja magát. Olyan világhoz térünk vissza, ahol mindenki saját magáért felel elsősorban, és ez pontosan így van rendjén. Mindenkinek produktívnak kell lennie – személynek, családnak, vállalatnak, nemzetnek egyaránt. Ez azt jelenti: többet termelni, mint amennyit fogyasztasz. Mindannyiunknak e szerint a mérce szerint kellene élnünk. Légy produktív tagja a társadalomnak! Tedd jobbá a világot a saját szűk környezetedben! Ha többet fogyasztasz, mint amennyit termelsz, akkor nettó negatívumot képviselsz a világ számára – és a szabad piacnak el kellene távolítania téged. A vállalkozásodnak csődbe kellene mennie. Senkinek nem kellene tovább finanszíroznia az életstílusodat, ha nem adsz hozzá semmit a közösséghez.

https://www.youtube.com/live/xJ6fRNHT_KU

Jack Mallers múlt hétfői adásának címe már önmagában is sokat elárul a lényegről: „Részvényekből politika, bitcoinból pénz”. Ebben a gondolatban fut össze mindaz, amit egy bő órában kifejtett.

## Az amerikai költségvetés matematikája – egy ponzi-séma valósága

Az Egyesült Államok szövetségi költségvetése mára egyértelműen ponzi-szerűen működik. Évente nagyjából öt ezer milliárd dollár bevétel folyik be, miközben a kötelező kiadások – kamatfizetések, társadalombiztosítás, Medicare és egészségügyi programok – együttesen már meghaladják az 5,5 ezer milliárdot. A legmegdöbbentőbb szám az, hogy a nettó kamatkiadás önmagában is meghaladja az ezer milliárd dollárt évente, és ezzel már túllépte a honvédelmi költségvetést. Ez azt jelenti, hogy az állam a mindennapi, el nem halasztható kötelezettségeit sem tudja fedezni a bevételekből – mégpedig egy olyan időszakban, amikor a tőzsde történelmi csúcsok közelében jár, és a gazdaság hivatalosan is „virágzik”.

## Kamatcsökkentés vagy infláció – a zsákutca vége

Jack szerint a politikusok közötti vita – legyen az Trump és Powell összecsapása vagy bármely más színpadi jelenet – csupán színház. A valódi probléma matematikai: ha a kamatokat alacsonyan tartják, az infláció elszabadul, és a dollár vásárlóereje tovább romlik. Ha viszont magasabban tartják a kamatokat, akkor a bankrendszer és maga az állam válik fizetésképtelenné. Az egyetlen olyan kiadási tétel, amelynek csökkentése politikailag még éppen vállalható, a kamatfizetés. Ezért a kamatoknak előbb-utóbb le kell jönniük, bármi áron.

## A tőzsde nemzetiesülése – a NASDAQ már nem azt mutatja, amit régen

A tőzsde és a bitcoin útjai mostanra láthatóan szétváltak. Míg a bitcoin árfolyama oldalazik vagy gyengélkedik, és pontosan követi az amerikai dollár likviditás szűkülését, addig a NASDAQ továbbra is a historikus csúcsok közelében lebeg. Jack magyarázata szerint ez nem véletlen: a tőzsde mára nemzetiesülni kezdett. Az Egyesült Államok a mesterséges intelligenciát nemzetbiztonsági prioritássá nyilvánította, és implicit módon garanciát vállal az ahhoz kötődő legnagyobb cégek – a Mag7 – mögé. Ehhez jön még a kínai tőke beáramlása: Kína tavaly 1,2 ezer milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el a vámok ellenére is, és ennek jelentős része amerikai technológiai részvényekbe és aranyba áramlott. Így a tőzsde már nem a valuta leértékelődésének tükre, hanem politikai eszköz, egyfajta közmű jellegű utility lett – pontosan úgy, ahogy Kínában is régóta az.

## Kína, az arany és a semleges tartalékok jövője

Kína rekord kereskedelmi többlete nem a központi banknál landolt, hanem nagyrészt magáncégeknél és magánszemélyeknél. Ez a tőke külföldi eszközökbe áramlott, elsősorban amerikai technológiai részvényekbe és aranyba. Az arany ezért száguld: szuverén államok – Kína, Oroszország, India – lassan visszatérnek a semleges, adósságmentes tartalékokhoz, mert az amerikai államkötvényeket már nem tekintik kockázatmentesnek. Jack szerint a bitcoin a következő fázisban fogja megkapni a maga vételi hullámát, amikor a világ végleg elfordul a dollár-alapú adósságból finanszírozott tartalékok irányába.

## Mire számíthatunk 2026-ban – a nagy pénznyomtatás elkerülhetetlen

Jack meggyőződése, hogy a következő időszakban elindul egy soha nem látott méretű pénznyomtatás, amit ő „hadigazdálkodásnak” nevez. A Fed mérlegbővülése, a kereskedelmi bankok hitelezésének újraindulása kormányzati garanciával, a lakáshitelek olcsóbbá tétele Trump 200 milliárdos kötvényvásárlási programján keresztül – mind-mind ebbe az irányba mutat. Ez a likviditásbővülés messze túlszárnyalja majd a covid idején látott mennyiséget. A bitcoin árfolyama ezért hosszú távon rendkívül emelkedő pályán mozog, de rövid távon Jack óvatosságra int. A piacok túlfutották magukat, a bullish hangulat a legmagasabb szinteken jár, és egy utolsó, jelentősebb korrekció még simán jöhet, mielőtt beindul a következő nagy emelkedő hullám.

## Záró gondolat – lassan, de biztosan

Jack az adást a jól ismert mondással zárta: „stay humble and stack sats”. A részvények nemzetiesülnek, a tőzsde politikai eszközzé válik, a bitcoin viszont továbbra is az utolsó valódi szabad piac, a tiszta tulajdonjog és a valuta-leértékelődés elleni legerősebb védelem. A teknős nyer – türelem, alázat és folyamatos bitcoin-gyűjtés. A Strike és a Twenty One Capital aktuális fejleményeit – a bitcoin-fedezetű hitelkeretet, a fiat betétek után járó kamatot, valamint az új, magas profitú bitcoin-üzletágat – csak röviden érintette, mert most a lényeg a makro kép: a ponzi-matematika, a nemzetiesülő tőzsde és az elkerülhetetlen pénznyomtatás együttesen készítik elő a bitcoin hosszú távú győzelmét.

https://www.youtube.com/live/9u7dc0EiYzg

Jack Mallers múlt heti epizódját lelkesen indította, hangsúlyozva, hogy milyen áldás ebben az időszakban élni. Az epizód címe "Bitcoin a fordulópontnál" volt, utalva arra, hogy történelmi jelentőségű eseményeket élünk át.

Jack szerint minden generáció feladata, hogy jobb világot teremtsen. Napjainkban egybeesik a fiat pénz haldoklása, a bitcoin megszületése és a mesterséges intelligencia megjelenése. Ha valaki ambiciózus, erkölcsös, etikus és törődik a világgal, akkor ez a legjobb időszak a küzdelemre és a győzelemre.

## Politikai helyzet - Trump és a félidős választások

Az Egyesült Államokban 2025 novemberében félidős választások lesznek. A fogadóirodák szerint a Demokrata Pártnak közel 80%-os esélye van arra, hogy megszerezze a képviselőházat. Trump elnök nyíltan beszélt arról, hogy véleménye szerint ha a republikánusok nem nyerik meg a választásokat, ellene alkotmányos vádeljárást indítanak majd.

Trump történelmi személyiségnek tekinti magát, és hajlandó szélsőséges lépésekre is, hogy ezt bebizonyítsa. Jack hangsúlyozza, hogy ő maga nem politikai ember - nem szavazott és nem is hisz a politikai megoldásokban. Szerinte a politika nem fogja pozitív irányba változtatni a világot, hanem ehhez nyílt forráskódú szoftverekre van szükség.

## Jerome Powell "túszvideója"

A hétvégén rendkívüli esemény történt: Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke videót tett közzé a Twitteren, amelyben bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium esküdtszéki idézést küldött neki, büntetőjogi vádemelés kilátásával kapcsolatban a múlt júniusi szenátusi bizottsági meghallgatása ügyében.

Powell világossá tette, hogy valójában nem a tanúvallomásáról vagy a Federal Reserve épületek felújításáról van szó. Az igazi ok az, hogy a Fed a gazdasági adatok alapján határozza meg a kamatokat, nem pedig az elnök preferenciái szerint. Powell kijelentette, hogy integritással végzi továbbra is munkáját, függetlenül a fenyegetésektől.

Jack szerint ez példátlan esemény, és bizonyítja azt, hogy a lehető legérdekesebb történelmi korszakban élünk. A pénz - amely az időnk és energiánk elvont formája - sorsát ezek az emberek határozzák meg, akik Jack szerint nem komoly személyiségek.

## A Fed "függetlenségének" mítosza

Sokan felháborodtak Trump támadásán, hivatkozva a Fed függetlenségére. Jack azonban matematikailag cáfolja ezt az állítást. Luke Gromen bejegyzése alapján:

Az amerikai adósság/GDP arány több mint 120%. Az amerikai valós kamatköltség meghaladja a bevételek 100%-át. Ebben a helyzetben a Fed kamatpolitikája ténylegesen meghatározza az amerikai gazdaságpolitikát és külpolitikát is, hiszen a kamatemelések növelik a kamatköltségeket, kiszorítva ezzel a szociális kiadásokat, a védelmi költségvetést és a külföldi segélyeket.

Egyszerűbben: amikor 38 ezer milliárd dolláros adósságod van, és pusztán ezen adósság kamata meghaladja a teljes bevételedet, akkor a Fed nem lehet független. Matematikailag lehetetlen. Az amerikai politikusok olyan helyzetbe vezették az országot, ahol a kamatpolitika határozza meg az ország védekezési és túlélési képességét.

## Ipari politika és a tulajdonjogok eróziója

Trump több bejegyzésben is bejelentette új politikáit. Az egyik szerint a védelmi vállalatok nem oszthatnak ki osztalékot és nem vásárolhatnak vissza saját részvényeket, hanem üzemekbe és berendezésekbe kell fektetniük. Ráadásul korlátozni fogja a vezető tisztségviselők fizetését is.

Jack rámutat: az elnök tulajdonképpen azt mondja, hogy "a vállalkozásoddal, a tulajdonoddal, a pénzáramlásoddal nem teheted azt, amit akarsz. Most én határozom meg, hogy mire fordítod a pénzedet."

Jack szerint az Egyesült Államok sokkal inkább hasonlít Kínára, mint szeretnénk elismerni. Trump részesedéseket szerzett vállalatokban anélkül, hogy fizetett volna értük - például az Intelben 10%-ot kapott "ingyen". Ez nem szabad piac, hanem a tulajdonjogok megsértése.

Biden kormányzása alatt a szólásszabadságot sértették meg azzal, hogy beavatkoztak a közösségi média platformokba. Trump alatt a tulajdonjogokat sértik meg. Mindkét esetben Kínára emlékeztető intézkedésekről beszélünk.

Jack szerint az egyetlen dolog, ami megvédheti természetes jogainkat, az olyan elosztott technológia, amely matematikát és kriptográfiát használ. A bitcoin az utolsó fennmaradt tulajdonjog-védelem a világon.

## Újraiparosítás és annak költségei

Trump gyakran beszél az újraiparosításról, arról, hogy visszahozzák a gyártást Amerikába. A kérdés azonban az, hogy ki fizeti meg ennek az árát. A 38 ezer milliárd dolláros lyukat valakinek veszteségként kell realizálnia.

Luke Gromen rámutat: 1940-ben a háborús gazdaságra való átállás 80% feletti maximális adókulcsot, tőkekorlátozásokat és a fogyasztási cikkek jelentős részének jegyrendszerét jelentette. Amerikának választania kell: vagy újraiparosítás komoly áldozatokkal, vagy megszorítások komoly áldozatokkal. Mindkét esetben lesznek nyertesek és vesztesek.

Trump 1,5 ezer milliárd dolláros védelmi költségvetést szeretne 2027-re. Ez mind pénznyomtatást igényel. De egyszerre akarnak újraiparosítani és úgy vezetni az országot, mint egy startupot. Ez nem működhet. Vagy pénzt nyomtatnak, vagy megszorításokat vezetnek be, de a kettő egyszerre nem megy.

## A kereskedelmi mérleg és a dollár

A vámok hatására az amerikai kereskedelmi deficit a legalacsonyabb szintre csökkent az elmúlt 10 évben. De a kereskedelmi deficit szűkülésének van egy másik oldala is: kevesebb dollár áramlik ki a világba. Ez kevesebb dollárlikviditást jelent.

Jack szerint részben ezért küszködik a bitcoin - néhány kormányzati intézkedés kevesebb dollárlikviditást eredményez. A kormányzatnak döntenie kell: összeomlás vagy pénznyomtatás? Mindkét esetben a bitcoin győz, de a két utat egyszerre nem lehet járni.

## Venezuela és a többpólusú világ

Jack előző epizódjában Venezuela elfoglalásáról beszélt. Most Marco Rubio külügyminiszter megerősítette Jack elemzését: nem az olajról szól a történet. Amerika bőven rendelkezik olajjal. A lényeg az, hogy nem engedhetik, hogy Kína, Oroszország és Irán kontrollálja a venezuelai olajkészleteket.

Rubio egyértelművé tette: "Nem fogjuk megengedni, hogy ide jöjjenek a nyugati féltekére, destabilizálják a régiónkat, és nekünk kelljen megfizetni az árát."

Ez egy többpólusú világról szól. Amerika biztosítani akarja saját féltekéjét, saját természeti erőforrásait. Trump még azt is kijelentette, hogy amit Kína csinál Tajvannal, az Kína dolga - újabb jele annak, hogy a világ megváltozott.

## A pénzügyi elnyomás kezdete

Trump bejelentette, hogy a Fannie Mae és Freddie Mac 200 milliárd dolláros készpénzállományát jelzálogkötvények vásárlására fogja fordítani, hogy csökkentse a jelzálogkamatok szintjét. Jack szerint ez már nem is mennyiségi lazítás (quantitative easing, QE), hanem "TE" - Trump easing, vagyis trumpi lazítás.

Trump lényegében azt üzeni: "Powell, ha te nem csinálod, én fogom megcsinálni." Ez rendkívül likviditásbővítő hatású, ami a bitcoin árfolyamát az egekbe küldheti.

Trump azt is bejelentette, hogy nem engedi tovább, hogy a hitelkártya-társaságok 20-30%-os vagy még magasabb kamatokat számítsanak fel. Jack szerint ez nem szabad piac. A szabad piacon úgy csökkennek a kamatok, hogy valaki jobb terméket épít és olcsóbban kínálja. A kormány által diktált árszabályozás inkább Kínára emlékeztet, mint Amerikára.

## Ki fizeti meg az árat?

Luke Gromen összefoglalása szerint Amerika választás előtt áll: gyengíteni akarja a dollárt, leértékelni az adósság/GDP arányt? Ez nagyon inflációs lenne, a Fed mérlege megtízszereződne, az arany és a bitcoin árfolyama pedig az égbe szökne.

Vagy nem akarja gyengíteni a dollárt, kisebb deficitet akar futtatni, úgy vezetni az országot, mint egy startupot? De akkor nem lehet újraiparosítani és megnyerni a mesterséges intelligencia versenyét Kínával szemben.

Egy ábra mutatja: az amerikai munkavállalók a gazdasági torta legkisebb szeletét kapják a statisztikai adatgyűjtés kezdete, azaz az 1940-es évek óta. Amikor Kína belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), ez a mutató zuhanásnak indult. Az elmúlt 30 évben az amerikai gazdaságpolitika a középosztályt és a munkásosztályt áldozta fel az amerikai kincstárjegyek piacának, Washington deficitköltéseinek és Kína oltárán.

Ha ezt a százalékot nem emelik jelentősen, Amerika nem tud versenyezni Kínával. De ha jelentősen emelik, a bérinfláció szárnyalni fog, ami felfelé löki a kamatokat, ami 120%-os adósság/GDP mellett és egy pénzügyi alapú gazdaságban adósságspirálba taszítja az országot.

Ezért Amerikának először le kell értékelnie az adósság/GDP arányt, különben valószínűleg elveszíti a nagyhatalmi versenyt Kínával szemben.

## A bitcoin hitelezés védelme

Egy Twitter-felhasználó kritizálta a Strike - Jack cégének - hitelezési termékét, mondván, hogy egy 10%-os hitelkártya jobb, mint egy 12%-os bitcoin fedezetű hitel, amelyben még likvidációs kockázat is van.

Jack részletes választ ad: aki azt gondolja, hogy a bitcoin fedezetű hitelek a hitelkártyákkal versenyeznek, az nem érti a terméket. A bitcoin fedezetű hitelek nem a legolcsóbb hitel megtalálásáról szólnak. Arról szólnak, hogy maximalizáljuk a hosszú távú bitcoin tulajdonlást.

A hitelkártyák olyan dollárt adnak kölcsön, amelyek még nincsenek a tulajdonunkban. A bitcoin fedezetű hitelek lehetővé teszik, hogy bitcoinban felhalmozott vagyon segítségével fedezzük kiadásainkat anélkül, hogy eladnánk a bitcoint.

Jack saját példája: minden fizetését bitcoinba konvertálja a Strike-on keresztül. A havi költéseit hitelkártyával fedezi. Amikor esedékessé válik a hitelkártya-számla, a Strike dinamikusan hitelt nyújt a platformon lévő bitcoin fedezete mellett, és kifizeti a számlát. Így soha nem kell eladnia bitcoinjait, mégis használhatja a felhalmozott vagyonát.

Ez két alapvetően különböző termék. Jack mindkettőt használja. A hitelkártya olyan dollárhoz nyújt hozzáférést, amely még nincs meg. A bitcoin fedezetű hitel pedig olyan vagyont mozgósít, amely már megvan bitcoinban.

## Miért 12% a kamat?

Jack elmagyarázza: egy 12%-os hitel egy 50%-os éves összetett növekedési rátájú (CAGR) eszköz fedezete mellett olcsó. Egy 8%-os hitel egy 3%-os CAGR eszköz (ingatlan) fedezete mellett őrültség.

A lényeg: az embereknek egy 50%-os CAGR eszközben kellene megtakarítaniuk (bitcoin), nem 3%-osban (ingatlan). A 12% rendkívül olcsó, mert a vagyon sokkal gyorsabban gyarapodik ennél. Ráadásul az amerikai tőkenyereség-adó minimálisan 20%, tehát amíg a kamat kevesebb, mint 20% és kevesebb, mint a bitcoin növekedési rátája, addig rendkívül kedvező.

Jack azt is elmagyarázza, hogy a bitcoin fedezete mellett nyújtott dollár hitelek eredendően drágák. Ki az, aki egy 50%-os növekedési rátájú eszköz birtoklása helyett inkább 12%-ért hitelezne? Nagyon költséges megtalálni azt a befektetőt, aki hajlandó dollárt adni bitcoin fedezet mellett, ahelyett hogy maga vásárolná meg a bitcoint.

## A Strike hitelkeret terméke

Jack lelkesen beszél az új termékükről, amely kevesebb, mint egy hónapon belül elindul. Ezek nem 12 hónapos futamidejű nagyobb hitelek lesznek, hanem dinamikus hitelkeretek a számlafizetésekhez.

Ahelyett, hogy nagy összeget kellene kölcsönvenni egyszerre, ami kényelmetlenné válhat, a Strike kis, számla méretű hiteleket nyújt dinamikusan. Ahogy az ember bitcoinban gyűjti a megtakarításait, az életének természetes részévé válhat, hogy ez a bitcoin állomány javítja az életminőségét - anélkül, hogy nagy összegeket kellene egyszerre felvenni.

Jack szerint ez lesz a legjobb módja a bitcoin fedezete melletti hitelezésnek bitcoinerek számára - árképzés, likvidációk, fedezeti arányok, a hitelek kombinálása, előtörlesztés, minden tekintetben.

## A Twenty One Capital bitcoin tartaléka

Egy álhír terjedt arról, hogy a Twenty One Capital (Jack cége) bitcoint adott el. Jack tisztázza: a tartaléki igazolás (proof of reserves) továbbra is mutatja a 43 513 bitcoint. Vásároltak egy bitcoint és elküldték azt egy vállalkozónak fizetségül a munkájáért. Ez üzleti kiadás volt, nem az állomány eladása.

Jack megemlíti, hogy nagy terveik vannak új üzletágakkal, amelyek szerintük rendkívül nyereségesek lesznek. Különös hangsúlyt fektetnek a hitelezési területre, amely Jack véleménye szerint súlyosan félreértett és alulbefektetett.

## Michael Saylor és Danny vitája

Jack kommentálja a Michael Saylor és a What Bitcoin Did podcast Dannyje közötti interjút. Jack őszintén bevallja, hogy nem érti, mi volt olyan sértő abban, amit Danny mondott. Danny csak azt kérdezte, hogy mindezek a bitcoin tartalékkezelő vállalatok együtt tudnak-e létezni, és van-e elég nagy piac számukra anélkül, hogy valódi, nyereséges üzletük lenne.

Michael védekező és ellenséges volt, ami Jack szerint nem hasznos. Senkit sem kellene mentesíteni a kritika, a kérdezés vagy az átgondolt beszélgetés alól. A bitcoinerek tartják tisztességben a bitcoint. Ez a kollektív feladatunk hálózatként.

Jack hangsúlyozza: senkinek sincs joga megmondani másoknak, hogy mit gondoljanak vagy mit kérdezzenek. Az egészséges, nyílt, nyilvános vita az, ami idáig elhozott minket. Jack kijelenti, hogy senki sem állíthatja meg abban, hogy olyan bitcoiner legyen, amilyen mindig is volt.

## A bitcoin tartalékkezelő vállalatok elemzése

Jack megosztja saját véleményét: nem biztos abban, hogy ezeknek a bitcoin tartalékkezelő vállalatoknak a nettó eszközérték (NAV) felett kellene kereskedniük. Miért kellene?

A strukturájukba be van építve, hogy sok törzsrészvényt kell eladniuk. A fizikai bitcoin vásárlása semmibe nem kerül a megszerzés után. Az IBIT vásárlása évente kb. 25 bázispontba kerül. Valaminek, például az MSTR birtoklása évente több mint 1%-ba kerül a törzsrészvényeseknek, mert az elsőbbségi részvények költségét részvényhígítással fizetik.

Ha egy vállalatnak évi egymilliárd dolláros kifizetési kötelezettsége van, és ezeket törzsrészvény kibocsátásával fedezik, akkor az MSTR birtoklása lényegesen drágább, mint az IBIT birtoklása. És mindkettő lényegesen drágább, mint a fizikai bitcoin birtoklása.

A Twenty One Capitalnél alapvetően hisznek egy működő vállalatban, amely a bitcoinra és konkrétan a pénzáramlásra összpontosít. Szerintük a piac nagy érdeklődést mutat egy ilyen eszköz iránt az ő méretükben és léptékükben.

## Zárszó

Jack összefoglalja: az amerikai kormánynak döntenie kell: vagy gyengítik a dollárt és pénzt nyomtatnak, ami inflációs és az egekbe küldi a bitcoin árfolyamát, vagy nem. De a kettő egyszerre nem megy. A piacok most zavarban vannak, mert nem tudják, melyik forgatókönyv valósul meg.

Jack ismét hangsúlyozza: a lehető legizgalmasabb korszakban élünk. Senki sem fogja megmenteni az embereket. Az emberi jólét akkor áll helyre, amikor az önrendelkezést újra komolyan vesszük. A bitcoin az utolsó tulajdonjog-védelem a világon. A Nyugat már nem garantálja ezt.

Jack azzal zárja az epizódot, hogy örül annak, hogy részese lehet ennek a változásnak a közönségével együtt. Ez tényleg a legjobb korszak, amiben élni lehet, és áldás részese lenni ennek a történelmi pillanatnak.

https://www.youtube.com/live/u_w7Hhbxn3Y

Jack Mallers a legfrissebb podcast epizódjában elemezte a venezuelai eseményeket. Az epizód címe: „Bitcoin és az időzítés tesztje: miért nem az olajról szól Venezuela".

Trump elnök 2026 januárjának első hetében bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagyszabású csapást mért Venezuelára, Maduro elnököt elfogták és elszállították az országból. Az elnök két fő okra hivatkozott: az olajra (mivel Venezuelának van a világ legnagyobb olajtartaléka) és a drogokra (mivel Venezuela exportálja a kábítószereket az USA-ba).

Jack szerint azonban mindez politikai színjáték. Az igazi ok egészen más.

## A petrodollár narratíva elvetése

Jack először a petrodollár elméletet vizsgálja meg. Az elmélet szerint Kissinger és Nixon titkos egyezményt kötött Szaúd-Arábiával, amelyben fegyvereket és védelmet adtak cserébe azért, hogy az olajkereskedelem csak dollárban folyhasson. Ettől kezdve minden országnak dollárra volt szüksége, ha olajat akart vásárolni.

Jack elismeri, hogy a petrodollár rendszer valóban létezik és működik. Ugyanakkor határozottan állítja: **mégsem ez magyarázza, hogy az USA miért épp most, ezen a hétvégén vonult be Venezuelába**. Ez politikai színjáték, amit a választók megértenek és elfogadnak.

## Az olaj narratíva kritikai elemzése

Jack több adattal is alátámasztja, hogy az olaj narratíva nem állja meg a helyét:

**Venezuela olajtermelésének összeomlása**: A hivatalos statisztikák szerint a termelés 71%-kal esett vissza az 1998-as csúcsához képest. A fenntartható kapacitás jelenleg csak napi 1 millió hordó, szemben a korábbi napi 3 millióval. Ha valóban az olajról lenne szó, ez a legrosszabb időzítés lenne egy venezuelai katonai akcióhoz.

**A „hatalmas" olajtartalékok valósága**: Az OPEC által publikált 300 milliárd hordós tartalék valójában Chavez által a 2000-es években mesterségesen háromszorosára emelt, valós felfedezés nélküli szám – nem auditált, nem valós adat.

**Időzítés és kivitelezés**: Ha ez az olajról vagy az inflációról szólna, egy 3-5 éves projekt következik. Venezuelában az olajkitermelés a világ egyik legineffektívebb területe. Több százmilliárd, akár ezer milliárd dollárba és több évbe kerül, mire a venezuelai olaj ténylegesen az amerikai piacra kerülhet. Ha Trump a 2026-os inflációtól tart, ahhoz Venezuelának semmi köze – legalábbis most még.

**Oroszország olajtól való függése**: Az orosz szövetségi költségvetésben az olaj- és gázadók már csak 23%-ot képviselnek, nagyjából ugyanannyit, mint Norvégiában. A legnagyobb bevételi forrás az áfa 35%-kal. Tehát korántsem akkora ügy, mint ahogy állítják.

## Az igazi ok: az 1971 utáni rendszer összeomlása

Jack szerint meg kell érteni, mi történt 1971 után. Az USA megszüntette a dollár aranyfedezetét, és a dollár szabadon lebegő papírpénzzé vált. A dollár maga lett a fő exportcikk, világtartalék-valutává vált.

**A világtartalék-valuta státusz következményei**:

- Mesterséges kereslet a dollár iránt (devizaváltás, kereskedelem, adósság)
- Az USA-nak folyamatosan deficitet kell futtatnia, hogy kielégítse a dollárkeresletet
- A termelést külföldre kell telepíteni (mint Kínába), hogy versenyképes áron lehessen termelni
- Az USA szélsőségesen pénzügyivé vált – már nem termel fizikai árukat, csak pénzt nyomtat és inflációt exportál

Jack kiemeli: „50 éven át, 1971 után az Egyesült Államok a szélsőséges pénzügyiesedés körül optimalizált, nem a termelőkapacitás körül. Kiüresítettük a feldolgozóipart, kiszerveztük az ellátási láncokat, és túlpénzügyiesítettük a gazdaságot, mert a dollár tartalékstátusza lehetővé tette számunkra, hogy pénzt nyomtassunk, importáljunk és inflációt exportáljunk."

**Ez a rendszer mindaddig működött, amíg a globális bizalom fennállt, és a fizikai inputok olcsók, bőségesek és politikailag semlegesek voltak.** Abban a pillanatban, amikor az energiát, az ásványi anyagokat és az ellátási láncokat fegyverként kezdték használni, kiderült ennek a modellnek a törékenysége.

A kritikus ásványkincsekért folyó verseny a legvilágosabb jele annak, hogy az 1971 utáni dollár alapú rendszer összeomlik. A nemzetek ismét a termelést, a biztonságot és az inputokat helyezik előtérbe a pénzügyi absztrakció helyett.

## Kína és a kritikus ásványkincsek monopóliuma

Jack részletesen bemutatja Kína szerepét:

**2025 áprilisi megtorlás**: Amikor Trump vámokat vetett ki, Kína azonnal visszavágott – exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre. Ezek azok az ásványi anyagok, amelyek elengedhetetlenek a fizikai termeléshez, különösen a fegyvergyártáshoz.

Kína üzenete világos volt: „Ha játszani akartok, nem fogtok semmit sem termelni, mert minden, amire szükségetek van – különösen a fegyvergyártáshoz – nálunk van."

**Az amerikai védelmi ipar veszélybe került**: Az USA precíziós irányított rakétákat gyártó képessége veszélybe került Trump vámháborúja során. Kína új korlátozásai a ritkaföldfémek és mágnesek exportjára közvetlenül fenyegették az amerikai védelmi ellátási láncokat.

**Kína kapcsolata Venezuelával**: Kína több mint 2 milliárd dollárt fektetett be 2016-ban egyedül a venezuelai olajba. Rendkívül szoros kapcsolatuk van Venezuela kritikus ásványkincseihez.

Jack hangsúlyozza: „Az olajért folytatott harc múlt századi dolog volt. Most az újrahonosításról van szó, az 1971 utáni világról, az AI-versenyről. Ki fogja megépíteni ezeket az adatközpontokat, milyen anyagokból?"

## Irán fegyverei Venezuelában

A második kulcsfontosságú tényező Irán jelenléte:

**Marco Rubio, az USA külügyminisztere**: „Venezuela az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) támaszpontja Amerikában"

**Iráni csapásmérő felderítő drónok**: Már működnek Venezuelában. Ezek a Mohajer-6 típusú pilóta nélküli légi járművek 2000 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek – **elég ahhoz, hogy Florida bármely célpontját elérjék**.

Jack felolvassa a részleteket: „Az izraeli Alma védelmi kutatóközpont dokumentálta az iráni fegyverszállításokat Venezuelába 2020-tól. A leltár tartalmazza ezeket a Mohajer-6 pilóta nélküli légi járműveket 2000 kilométeres hatótávolsággal – elég ahhoz, hogy Florida bármely célpontját elérjék."

A földrajzi fenyegetés nem elméleti. Miami kevesebb mint 2200 mérföldre van a venezuelai parttól. Ezek a drónok képesek öngyilkos robbantásos támadásokra felszíni célpontok ellen – köztük amerikai haditengerészeti hajók ellen a Karib-tengeren illetve közvetlenül amerikai területek ellen.

**Trump adminisztrációjának külügyminisztériuma így tweetelt**: „Ez a mi féltekénk, és Trump elnök nem fogja megengedni, hogy a biztonságunkat fenyegessék."

## Oroszország katonai jelenléte

A harmadik tényező az orosz katonai tanácsadói misszió:

Ukrajna védelmi hírszerzési igazgatója (GUR) szerint egy orosz tábornok vezet tanácsadói missziót Venezuelában. Oleg tábornok 120 katonánál többet irányít, akik a venezuelai erőket képzik katonai funkciók széles körében.

**Jack összefoglalása**: „Venezuela az egyetlen hely, ahol mindhárom ellenség egyidejűleg működik. Az olaj másodlagos. A kínai ellátási lánc dominancia megtörése, az iráni gyártókapacitás megszüntetése és az orosz katonai jelenlét kiűzése az elsődleges."

## Mit jelent ez a bitcoinnak?

Jack szerint semmi sem igazolja jobban az elmúlt hónapok világnézetét, mint ami most történik:

**Háborús gazdaság**: Az USA háborús gazdaságra áll át. A Fed mérlegének hatalmasra kell nőnie. Az USA-nak rengeteg pénzt kell nyomtatnia.

**Ki fizeti mindezt?** Senki. Kétezer milliárd dolláros deficittel nem tudják. Az egyetlen mód a finanszírozásra: a pénznyomtatás. Ki fizeti az AI kiépítését? Ki fizeti a kritikus ásványkincsek felhalmozását? Ki fizeti az újrahonosítást?

**Jack**: „Minden, amit gondoltunk, most történik. Ez a kormányzat pénzt fog nyomtatni. Ez az adminisztráció megpróbálják visszahozni a termelést Amerikába. Az első számú prioritás a nemzetbiztonság: a kritikus ásványkincsek és a globális ellátási láncok biztosítása."

A piaci reakció – kötvények, részvények, bitcoin, arany, ezüst – mind azt üvölti: „Most történik."

2025-ben még nem volt olyan egyértelmű. Voltak vámharcok, a Fed nem igazodott Trumphoz. De 2026 eleje egy nagy bummal indult: „Ó, nem. Igazunk volt. Ennek a fiat rendszernek, ha fenn akar maradni, vagy megszorításba lépünk, vagy pénzt kell nyomtatniuk, és az USA-nak háborús finanszírozásba kell lépnie."

## A mennyiségi megszorítás véget ért, jön a lazítás

Jack több adatot is bemutat:

**A Fed mérlege**: 2024. december 24-én a Fed mérlege 24,5 milliárd dollárral nőtt egy hét alatt – a legnagyobb ugrás a 2023 márciusi banki válság óta. Ez a harmadik egymást követő heti növekedés, összesen 45,5 milliárd dollár. A Fed teljes eszközei 6,58 ezer milliárdra nőttek.

**2026-os előrejelzés**: A Fed várhatóan havi 35-55 milliárd dollár értékű kincstárjegyet vásárol majd 2026-ban. Ez körülbelül 550 milliárd dollár összbeszerzés, ami a Fed mérlegét 7 ezer milliárd fölé emeli.

Jack kiemeli a grafikonon: „A mennyiségi megszorítás véget ért. Látjátok azt a fordulópontot? Véget ért. Ez a kék vonal ismét felfelé megy."

**Jack megjegyzése**: „Garantálom nektek, hogy a Bitcoin árfolyama új történelmi csúcsokat fog elérni 2026-ban vagy 2027-ben. Semmi kétség. Meg kell történnie."

Jack azt is elmondja: „195 hete vagyunk a valaha leghosszabb mennyiségi megszorításban. A bitcoin átvészelte a valaha volt leghosszabb QT-t." Az emberek kérdezik, miért nem talált csúcsot a bitcoin ebben a négyéves ciklusban? Azért, mert a Federal Reserve a valaha volt leghosszabban zsugorította a mérlegét.

**Bitcoin aranyban**: Jack egy érdekes grafikont mutat be, amely a bitcoin/arany arányt mutatja a mennyiségi lazítási/megszorítási ciklusokkal. A megszorítás alatt a bitcoin 15-20 uncia arany között mozgott, majd esett. Az új pénznyomtatási ciklus kezdetén (amit Jack zöld dobozként jelöl a grafikonon) a bitcoin felrobbant 35 uncia aranyig. Most újabb pénznyomtatási fázis következik.

Jack: „Alapvetően hiszem, hogy új pénznyomtatási ciklusba lépünk a háborús finanszírozás, az újrahonosítás, a lakhatási válság, a megfizethetőségi válság, a választás terén."

## Piaci jelek

**Hosszútávú tartók**: A hosszú távú bitcoin-tulajdonosok, akik korábban nettó eladók voltak, most újra nettó felhalmozók lettek. Ez megszünteti a legnagyobb eladási nyomást 2019 óta.

**Dollárlikviditás**: A dollárlikviditás valószínűleg novemberben érte el a mélypontot, és most növekszik. „Eljött az ideje, hogy a bitcoin újra szárnyaljon."

Jack végső üzenete a bitcoinról: „A bitcoin mostanában nem volt még bikapiacban. Még nem nyomtatták igazán a pénzt. Igen, emelkedett dollárban, 126 000-ig, de ha korrigálod az inflációval, a bitcoin még nem törte át a 100 ezret. Ez nem igazi bikapiac. Most lépünk csak ki a medvepiacból."

## Strike és Twenty One Capital frissítések

**Strike**: Új funkciók érkeznek 2026 első negyedévében, beleértve a hitelkeretet (line of credit), mind az 50 államot (beleértve New Yorkot), az üzleti ügyfeleket Kaliforniában és a készpénzhozamot.

**Hitelkeret vs. hitel**: Jack elmagyarázza a különbséget. A hitelkeret azoknak szól, akik a fizetésüket bitcoinban kapják Strike-on, és dinamikusan szeretnék kifizetni a számláikat anélkül, hogy nagy összegű hitelt vennének fel. A Strike kiterjeszti a hitelkeretet a bitcoin-fedezetük alapján, kifizeti a számlát, és a felhasználó beállíthatja, hogy a fizetésének egy százaléka automatikusan fedezze a kamatot.

**Twenty One Capital**: Twenty One Capital: Jack alig várja, hogy bejelenthesse, min dolgoztak. Több mint 43 000 bitcoinnal, tőkepiaci hozzáféréssel és egy hatalmas üzlettel rendelkeznek. A vezetés és az igazgatóság: Tether, SoftBank és Jack. „Nagyon hamar jön, inkább előbb, mint később."

## Összegzés

Jack üzenete világos: **Venezuela nem az olajról szól. Ez politikai színjáték. Az igazi ok a kritikus ásványkincsek, a ritkaföldfémek, a Kína-Irán-Oroszország hármas közelsége, és az, hogy az USA újrahonosít és véget vet az 1971 utáni rendszernek.**

Ez a bitcoin számára rendkívül bullish, mert a pénznyomtatás felgyorsul, a Fed mérlege bővül, és a világ bizonyítja, hogy a fiat rendszer összeomlik. A bitcoin a megoldás – egy semleges, szűkös eszköz, amely kívül áll a dolláron egy olyan világban, amely a szélsőséges pénzügyiesedésről visszatér a valódi fizikai korlátokhoz.

Jack: „Több fiat, magasabb bitcoin-árfolyam. Ennyi. Nagyon következetes voltam. A mennyiségi megszorítás épp véget ért. A Fed szigorú volt. Szűkössé tették a dollárt. Mi jön 2026-ban? Kamatcsökkentések, lakhatási válság, a Fed újra bővíti a mérlegét. Fiskális stimulus 2026-ban. A leértékelődési kereskedés él és virít, mert csak egy kiút van: pénzt kell nyomtatniuk."

https://www.youtube.com/live/uzeJzDMN8eg

⚖️ A Bitcoin nem bűn – alapjog

Míg az USA felismerte és Trump adminisztrációja támogatja a Bitcoint, Európa és Magyarország kormányai továbbra is ellenséges szabályozással fenyegetnek.

Ross Stevens 2024-es tanulmánya bebizonyítja: a Bitcoin használata szólásszabadság, kifejező tiltakozás és társulási jog – alkotmányosan védett.

Ha Magyarországon is korlátoznák a Bitcoint, ez nem gazdasági kérdés – szabadságjogi támadás.

Ismerd meg az érveket 👉 https://bitcoinmentor.hu/a-bitcoin-alkotmanyos-vedelme/

@jack mallers a Mailbag Monday podcast 98. epizódjában részletesen kifejti, hogy mi is valójában a pénz, mi tesz valamit jó vagy rossz pénzzé, és miért különleges ebből a szempontból a Bitcoin.



## A pénz mint technológia

Jack hangsúlyozza, hogy a pénz nem egyszerűen az, amit a kormány nyomtat vagy amit törvényes fizetőeszköznek nyilvánít. A pénz egy technológia, amelyet az emberiség azért talált ki, hogy az értéket időben és térben koordinálhassa. Pontosan úgy, ahogy vannak jó és rossz repülőgépek, vannak jó és rossz pénzek is.

A pénz feladata, hogy megoldja a cseregazdaság korlátait. Lehetővé teszi, hogy ma félretegyünk, holnap elcseréljünk, és nagyobb léptékben működjünk együtt.

## A cseregazdaság problémája

A cseregazdaságban az emberek közvetlenül cserélték ki egymással az árukat és szolgáltatásokat. Ha valaki banánt termeszt és almát szeretne, akkor annak az ajtaján kell kopogtatnia, aki almát termeszt, és banánt kínálni neki. Ez öt főből álló közösségben működhet, de nagyobb társadalomban összeomlana.

A probléma a szükségletek egybeesésének hiánya. Mi van akkor, ha Jack szélvédőtörlőt javít, de az, akinek vacsorára van szüksége, nem rendelkezik autóval? Mi van akkor, ha az almatermelő nem akar banánt, mert allergiás rá? A cseregazdaság nem skálázható, mert mindkét félnek egyszerre kell akarnia azt, amit a másik kínál.

## A pénz születése

A pénz pontosan ezt a problémát oldja meg. Ha Jack banánt termeszt és almát akar, de az almatermelő narancsot szeretne, akkor Jack elmegy a narancstermelőhöz, elcseréli a banánját narancsra, majd a naranccsal megy az almatermelőhöz. Ebben az esetben Jack a narancsot pénzként használta - nem azért szerezte be, hogy elfogyassza, hanem hogy megőrizze az általa teremtett értéket, majd később elcserélje arra, amire szüksége van.

Ez a kulcsfontosságú felismerés: a pénzt nem fogyasztásra szerezzük be. A pénz az, amit azért szerzünk meg, hogy megtakarítsunk, elhalasszuk a fogyasztást, és később cseréljük el.

## Mi tesz valamit jó pénzzé?

Jack szerint a jó pénz:

**Szűkös:** Nehéz új egységeket előállítani belőle. Senki nem akar olyasmiért dolgozni, amit mások ingyen nyomtathatnak vagy termeszthetnek.

**Tartós:** Ha búzában vagy kenyérben tárolnánk az értéket, az megpenészedne. Ha papírban, elázna. A jó pénz nem romlik meg.

**Osztható:** A pénznek képesnek kell lennie arra, hogy egy profi sportcsapat értékét és egy homokszemcse értékét egyaránt kifejezze. Nem lehet csak nagy vagy csak apró vásárlásokra használható.

**Hordozható:** A pénzt könnyen magunkkal kell tudnunk vinni. Minél hordozhatóbb, annál jobb.

**Költséges előállítani:** Az új pénz létrehozásának legyen költsége. A dollárt a Federal Reserve erőfeszítés nélkül, ingyen tudja nyomtatni - ez rossz pénz. Az aranyat viszont drága kitermelni a földből.

## Miért rossz pénz az ezüst és más nyersanyagok?

A nyersanyagok, így az ezüst is, rossz pénzek, mert fogyasztásra szánjuk őket. Az ezüst ipari felhasználású - szükség van rá repülőgépekhez, katonai felszerelésekhez, technológiai eszközökhöz. Amikor az ezüst árfolyama emelkedik, az emberek számára gazdasági ösztönzést teremt, hogy több ezüstöt bányásszanak ki a földből.

Jack garantálja, hogy az ezüst árfolyama össze fog omlani, mert ahogy az ár emelkedik, az emberiség tömeges mennyiségben kezdi bányászni. Ez olyan, mint egy jutalom - mindenki elkezd ásni belőle. Az ezüst mennyisége nem rögzített, hanem attól függ, mennyit fizetnek a kitermeléséért.

Ha az ezüst árfolyama eléri a 79 dollárt, miközben 40 dollárba kerül kitermelni, akkor mindenki ezüstöt fog ásni, amíg az árfolyam vissza nem esik 40 dollárra. A nyersanyagok rossz pénzek, mert kínálatuk az ár függvényében változik.

## Miért különleges a Bitcoin?

A Bitcoin alapvetően különbözik a nyersanyagoktól:

**Nem fogyasztják:** A Bitcoint nem lehet ékszerbe tenni, nem lehet megenni, nem lehet vele repülni vagy benne lakni – és éppen ettől jobb pénz. Peter Schiff és hasonló kritikusok (pl. egyetemi közgazdászok vagy Twitter-hangok) pontosan fordítva értik a dolgot: azzal érvelnek, hogy az arany értékesebb, mert "csinálni lehet vele valamit" (pl. ékszerbe, karórába tenni). Jack szerint ez ostobaság: éppen az a Bitcoin erőssége, hogy semmire sem jó – kivéve pénzként való használatra. Minél kevésbé fogyasztási cikk a pénz, annál szűkösebb marad, annál jobb a stock-to-flow aránya, és annál nehezebb demonetizálni. A legjobb pénz az lenne, amit észre sem veszünk, mert nem akarjuk elfogyasztani vagy felhasználni másra.

**A kínálat nem az ár függvénye:** Ha a Bitcoin árfolyama egymillió dollárra emelkedik, az senkit nem ösztönöz arra, hogy több Bitcoint ásson ki a földből. Miért? Mert a Bitcoin kibocsátásának költsége időben van meghatározva. Pontosan 10 percnyi energia kell egy új Bitcoin-blokk bányászatához.

**Időben meghatározott szűkösség:** Satoshi Nakamoto zseniális találmánya, hogy a Bitcoin előállítását időhöz kötötte - az univerzum valutájához. Az idő az egyetlen valódi szűkösség, amivel mindannyian születünk. Még Donald Trump sem tud 10 percet nyomtatni. Még Elon Musk sem tudja időutazással megkerülni a rendszert.

**Rögzített mennyiség:** A Bitcoin az emberiség történetében az első eszköz, amely biztosan véges - csak 21 millió létezhet belőle. Ilyen még sosem volt a történelemben.

## Állomány-kibocsátás (stock-to-flow) arány

Az állomány-kibocsátás arány azt méri, hogy egy dolog mennyire szűkös. Az "állomány" a már meglévő mennyiség, a "kibocsátás" az új termelés. Az arány megmutatja, hány évbe telne a jelenlegi kibocsátási ütem mellett újratermelni a meglévő állományt.

**Ezüst:** 550 000 egység állomány, 4,5% éves kínálatnövekedés mellett 22 év kellene az újratermeléshez.

**Arany:** 205 000 egység állomány, 1,5% éves kínálatnövekedés mellett 122 év kellene. Az arany azért győzte le az ezüstöt a történelem során a pénz szerepében, mert szűkösebb - kisebb az éves kínálatnövekedése.

**Bitcoin:** A meglévő közel 20 millió Bitcoin újratermeléséhez a jelenlegi kibocsátási ütem mellett 122 év kellene. És ez a szám a következő évszázad során közelít a végtelenhez, mert a Bitcoin kibocsátási üteme egyre csökken, mígnem teljesen megáll. A Bitcoin lesz a történelem első pénzügyi eszköze, melynek állomány-kibocsátás (stock-to-flow) aránya végtelen lesz.

## Miért nem jó értéktároló az ingatlan?

Az ingatlan rossz pénz és rossz hosszú távú értéktároló, elsősorban azért, mert fogyasztási cikként használjuk: az állomány jelentős részében emberek laknak. Ha egy terméket fogyasztásra is használunk, akkor ösztönző keletkezik a további előállítására - így kevésbé szűkös lesz. Hasonlóan a nyersanyagokhoz, az ingatlan kínálata is növekszik a kereslettel: ha az árak emelkednek, több épület épül, ami végül csökkenti az értékét. Emiatt nem képes fenntartani a szűkösséget hosszú távon, ellentétben a Bitcoinnal.

## A Bitcoin hordozhatósága

Jack egy korábbi előadására hivatkozik, ahol azt mondta: "Az arany a seggedben reked, míg a Bitcoin biztonságban van az agyadban." Volt példa arra, hogy valakit elkaptak a reptéren, mert aranyat csempészett úgy, hogy a fenekébe rejtette. A Bitcoin információ, szöveg - 12 szó memorizálásával biztonságosan tárolható az agyban.

## Makrogazdasági kilátások

Jack szerint az ezüst és más nyersanyagok árfolyam-emelkedése az infláció előfutára. Az infláció visszatér 2026-ban. Trump kormányzata erőteljesen élénkíti majd a gazdaságot - masszív pénznyomtatás, az adósság elinflálása. Ez hasonló a második világháború utáni időszakhoz, amikor a Federal Reserve mérlege tízszeresére nőtt.

Jack előrejelzése szerint a Bitcoin árfolyama 250 000 és egymillió dollár között lesz ebben a ciklusban. Szerinte a bika piac még el sem kezdődött igazán.

## A Strike és a Twenty One jövője

A Strike, Jack vállalata, az elmúlt évben óriási fejlődésen ment át. Egy évvel korábban még egyetlen dollárnyi bitcoin fedezetű hitelt sem adtak, mostanra pedig már az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - lakossági Bitcoin-alapú hitelező a világon.

Az elmúlt időszakban Kaliforniában is elindult a hitelezés, minden államban hamarosan elérhető lesz a szolgáltatás (néhány héten belül), és az első negyedévben jönnek a hitelkeretek és a készpénz utáni hozam.

A Twenty One Capital vállalattal (Jack másik vállalkozása) kapcsolatban Jack óvatos, mert tőzsdén jegyzett cég, így más kommunikációs szabályok vonatkoznak rá. Hangsúlyozza, hogy nem Bitcoin tartalékkezelő vállalat lesznek, sok tervük van, de csak akkor jelenthet be dolgokat, amikor hivatalosan is engedélyezik neki. Büszke a csapatára, és azt mondja, aki nem hisz bennük, az ne X posztokban fejezze ki ezt, hanem a tőzsdén (XXI jelölés alatt).

## Zárszó

Jack üzenete egyszerű: értsd meg, mi a pénz, mi tesz valamit jó vagy rossz pénzzé, és miért különleges a Bitcoin! A pénz olyan eszköz, amit megtakarításra használunk - nem azért, hogy megegyük, benne lakjunk vagy repüljünk vele. Őrizd meg a jövő számára azt az értéket, amit ma teremtesz, és ehhez olyan technológiára van szükséged, amely képes az értéket a jövőbe vinni.

Jack azt ajánlja, hogy vásárolj Bitcoint, törődj a családoddal, táplálkozz egészségesen, mozogj és tölts időt a napon! A pénz megértése kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából.

https://www.youtube.com/live/UYvPdo8VHCA

Jack Mallers a legfrissebb Mailbag Monday adásában karácsonyi jókedvvel köszöntötte a hallgatókat. Az adás felvételének pillanatában a bitcoin árfolyama 88 640 dollár volt, ami körülbelül 1,77 ezer milliárd dolláros piaci kapitalizációt jelentett. A történelmi csúcsot – 126 160 dollárt – 2025. október 6-án érte el, így most nagyjából 30 százalékkal alacsonyabban állt az árfolyam. Jack gunyorosan megjegyezte, hogy mindössze 77 nap telt el azóta, mégis mindenki sírva panaszkodik a Twitteren, mintha világvége lenne.

Az epizód címe „Bitcoin és a hiányzó volatilitás" lett. Jack arra vállalkozott, hogy elmagyarázza, miért stagnál a bitcoin, miközben az arany és az ezüst sorra dönti a rekordokat. Az interneten és a Twitteren uralkodó hangulat ugyanis az volt: mi a csuda történik, miért nem mozdul a bitcoin, amikor az arany szárnyal.

A volatilitás elfojtva, de nem eltüntetve

Jack első fontos gondolata az volt, hogy a volatilitást elnyomták ugyan, de nem szüntették meg. A piacok nyugodtnak tűnnek, mégis semmi sem érződik stabilnak. Átható benyomás uralkodik a társadalomban: hiába viszonylag lapos a bitcoin görbéje és rendben van a részvénypiac, semmi nem tűnik normálisnak. Mindenhol megfizethetőségi válság tombol – bármi, amit az ember az életben szeretne, egyre nehezebben elérhető.

A legékesszólóbb példának a lakhatási válságot hozta fel. Az új, Trump-kormányzatú Egyesült Államok világosan jelezte, hogy a lakhatási válság küszöbén állnak, és akár 50 éves jelzáloghiteleket is bevezethetnek. Ez is mutatja, mennyire súlyos a helyzet. Ráadásul nem csupán amerikai probléma: Japánban is komoly megfizethetőségi válság alakult ki, ahol közel 50 év után került újra előtérbe az infláció.

Jack találó hasonlattal magyarázta a volatilitás természetét. A volatilitás természetes, olyan, mint az entrópia. Képzeljünk el egy fehér kerítéses házat zöld gyeppel az udvaron. Mi a fű természetes viselkedése? Nő. Ha nem gondozzák rendszeresen, egyenetlenül nő, foltos lesz, penészes, rendezetlen – de ez a természet valódi állapota. Az a család viszont, amelyik naponta nyírja, méregeti, táplálja és öntözi a gyepet, tökéletesen egyenletes udvart kap – volatilitás és entrópia nélkül. Csakhogy tudjuk: ez nem természetes. Hatalmas, összehangolt erőfeszítést igényel, hogy kiszorítsuk a volatilitást a világból.

A központi tervezők és a döntéshozók lényegében ezt teszik már egy évszázada: minden nap nyírják a gyepet. Jack azt akarta elérni, hogy értsük, mennyire természetellenes ez az egész. Ahogy az energiát sem lehet megsemmisíteni, csak átalakítani, úgy a volatilitás sem tűnik el – csak máshová kerül: mostanra a társadalomba, az emberek életébe. A piacok normálisnak látszanak, de ezt a látszólagos nyugalmat ösztönösen természetellenesnek érezzük. Az utcán depresszió, káosz, düh, merényletek, zavargások és bűnözés uralkodik.

Az AI deflációs, a rendszer inflációs

A technológia természetesen deflációs, a jelenlegi rendszer viszont eleve inflációs – és ez a két erő most óriási sebességgel ütközik össze.

Jack egy diagrammal mutatta be az átlagos amerikai ház árának alakulását dollárban. 1980-ban, az aranyfedezet megszüntetése után még ötszámjegyű összegért, vagyis néhány tízezer dollárért lehetett egy átlagos házat venni – nem luxuslakást és nem is egy New York-i lyukat, hanem egy normális otthont. Ma ugyanaz a ház, ami se nem lett nagyobb, se nem jobb, félmillió dollárba kerül. Ez a fiat rendszer természetes állapota: inflációs.

Majd megvizsgálta ugyanazt a házat bitcoinban kifejezve. Bitcoinban nézve 99 százalékot veszített az értékéből. Jack 2013-ban szállt be, akkor álmai otthona több tízezer bitcoinba került volna. Ma egy átlagos amerikai ház 3–5 bitcoinba kerül, attól függően, hogy a bitcoin árfolyama éppen 80, 100 vagy 120 ezer dolláron áll. Ez defláció.

A „defláció" hallatán az emberek többsége gazdasági visszaesésre gondol, mert ezt tanítják a keynesiánus közgazdászok és a központi tervezők már az óvodában is: a defláció rossz. De miért lenne az rossz, ha körülöttünk minden olcsóbbá válik? Miért rossz az, ha a technológia deflációs? Azért, mert összeomlasztja az inflációs rendszert.

Az Egyesült Államok 38 ezer milliárd dolláros adósságot halmozott fel – ennyivel tartozik szuveréneknek, nyugdíjalapoknak, bankrendszereknek. Hogyan fizetik vissza? Vagy előállítanak ennyi értéket, vagy tovább inflálják a dollárt, hogy könnyebben törleszthetővé váljon. Csakhogy az ország már nem nettó értéktermelő: évente 2 ezer milliárd dollárral többet költ, mint amennyit létrehoz. Az amerikai kormány az egyik legkevésbé produktív entitás, ami valaha létezett.

Ha nem tudnak 38 ezer milliárd dollárnyi értéket termelni, akkor hogyan szereznek ennyi dollárt? Úgy, hogy egyre többet nyomtatnak belőle, így csökken az értéke. Ha például annyira leértékelnék, hogy egy takarító évi 38 ezer milliárdot keresne, már könnyű lenne kiegyenlíteni a számlát.

Jack említett egy Wall Street Journal cikket a jóléti kiadásokról. Ha az Egyesült Államok valóban növekedne és egyre értékesebbé válna, akkor miért kell évi 1,4 ezer milliárd dollárt költeni jóléti programokra? Ez egyszerűen nem stimmel. Ha nem stimmel, akkor csak egy megoldás marad: pénzt nyomtatni.

A technológia deflációs jellege – hogy kemény munkával bitcoint gyűjthetünk, és minden körülöttünk olcsóbb lesz – közvetlen fenyegetést jelent a fiat inflációs világra nézve. Az AI pedig a történelem legerősebb deflációs technológiája: fehérgalléros munkákat vesz el, végtelenül skálázható, olcsóbbá tesz mindent – és ez halálos egy inflációra épülő rendszer számára.

Miért mozog az arany, és miért stagnál a bitcoin?

Jack elmagyarázta, miért emelkedik előbb az arany, és miért áll egy helyben a bitcoin árfolyama. Az arany az előző éjszaka új csúcsot döntött, akárcsak az ezüst: az arany 4400 dollár fölé ment unciánként, az ezüst pedig 69 dollár fölé.

Jack egy remek hasonlattal élt: az arany olyan, mintha kinyitnánk az ablakot egy égő házban, a bitcoin pedig olyan, mint a hőmérő. A bitcoin megmutatja a valódi hőmérsékletet. Az arany rövid távú enyhülést hoz. Nem akarunk bent maradni az égő házban. Kína ezer milliárd dolláros kereskedelmi többletet halmoz, Oroszországot kizárták a fiat rendszerből, a központi bankoknak új fedezetre van szükségük az államadósság helyett. Az ablak kinyitása átmeneti levegőhöz juttat.

Ez azt jelenti, hogy egy 10 ezer milliárdos eszközből 20 ezer milliárd fölötti lesz – Jack nem akarta bagatellizálni az arany 4400 dolláros árát, de azt hangsúlyozta: ez csak ablaknyitás. A bitcoin viszont nem enyhít – mutatja a valós hőmérsékletet. Ez két teljesen különböző dolog.

Az arany átmenetileg csökkenti a nyomást. A bitcoin akkor lesz igazán fontos, amikor az enyhülés már nem elég. Különleges időszakban élünk: az Egyesült Államok hivatalosan is elismerte, hogy Kína és Oroszország versenytárs technológiában, gyártásban és katonai erőben egyaránt. Nyíltan beszélnek kamatcsökkentésről, növekedés-serkentésről, újraiparosításról.
Jack így fogalmazott: az arany időt vásárol, a bitcoin időt mutat. Az arany fedezék, a bitcoin pedig a megoldás. Miért szárnyal most az arany? Mert mindenki ablakot nyit. Trumpnak még nincs új Fed-elnöke, hivatalosan nem kezdődött meg a mennyiségi lazítás (QE), ebben a furcsa átmeneti időszakban próbálják elfedni a volatilitást és nyugodtan tartani mindent. Még nem érkezett meg a likviditás, még nem indult meg az újraiparosítás. A bitcoin pedig csak az igazságot mutatja.

De ne tévesszen meg senkit: az ablakok tárva nyitva állnak, a ház ég, és a tető lángol. A központi bankok agresszívan vásárolnak aranyat. Kenneth Rogoff, az IMF volt vezető közgazdásza már 2016-ban javasolta, hogy a feltörekvő piacok váltsák aranyra dollárjaik egy részét, mert az amerikai kötvényekkel ellentétben az arany árának nincs felső határa.

Hová került valójában a volatilitás?

Jack megmutatta, hogy bár a piacok látszólag nyugodtak, a volatilitás a társadalomba, az emberek életébe tolódott át. Egy diagramot hozott a minnesotai egészségügyi minisztériumtól az öngyilkosságokról: a görbe olyan, mint az arany árfolyama – következetes, könyörtelen emelkedés évről évre. Ha azt mondjuk, hogy az S&P 500 rendben van, a piacok nyugodtak, de közben ez a volatilitás az utcán és a hétköznapi emberek életében jelenik meg – az nem tréfa. Az S&P új csúcsokat dönt, miközben egyre többen vetnek véget az életüknek.

Idézett egy tweetet Tylertől: a baby boomereknek fogalmuk sincs, mennyire radikalizálódott a Z generáció. Az eszközárak alacsony látszólagos volatilitása nem mutatja a valódi feszültséget – az a társadalmi szerződésbe, az emberekbe, a fiatalokba tolódott át. A világ egyre veszélyesebbé válik. Az új intézmények most épülnek, de csak akkor veszik át a hatalmat, ha a régiek összeomlanak.
Ehhez kapcsolódóan mutatott egy vírusos TikTokot: „Vicces prank: tanítasd az embereket 16 évig, miközben extrém adósságba vered őket, aztán cseréld le őket AI-ra." Ez mutatja a fiatalok radikalizálódását. Hatalmas hitelbe kényszeríted őket az oktatásért, ami nélkül nincs állás. Ügyvédnek, orvosnak tanulnak egy évtizedig, jövőjüket terhelik meg – aztán jön az AI, és elveszi a munkájukat.

Jack felvillantotta az elnöki merényletkísérletek grafikonját 1800 óta: az Egyesült Államokban most parabolikusan emelkednek, csak az 1860-as évek polgárháborús időszakához hasonlítható. Azt akarta érzékeltetni, mekkora a társadalmi feszültség. Az elitnek, a központi tervezőknek, a kormánynak döntenie kell. A ház ég, az ablakok nyitva – de az nem oltja el a tüzet.

Peter Turchin The End Times című könyvét említette, amely két fő okot lát a mai társadalmi összeomlásban: a reálbérek stagnálását és az „elit-túltermelést". Az USA kiüresítette a középosztályt és a gyártást – ha boldogulni akarsz, diplomát kell szerezned és elitnek lenned. Csakhogy nincs elég elit pozíció mindenki számára. Így jön létre egy jól képzett, artikulált, dühös fiatal réteg, amelynek munkáját az AI veszi el, a fizikai munka pedig zömében Kínába helyeződött át.

Strike és Twenty One frissítések

Jack büszkén beszélt arról, hogy elindították a kaliforniai hitelezést. Szerinte senki nem fejleszt bitcoin-termékeket olyan sebességgel, mint a Strike – igazi gépezet, amelyik hallgat az ügyfelekre és gyorsan épít.

New Yorkkal kapcsolatban még nincs végleges hír, de a negyedév során többször jelezték, hogy már csak napok kérdése. A tervekben hitelkeret, készpénzhozam és sok más izgalmas funkció szerepel, hogy a Strike legyen az ügyfelek elsődleges pénzügyi platformja: csekkbefizetés, digitális számlafizetés, különféle fizetési módok.
Egy éve még nulla hitelezésük volt, most pedig kevesebb mint 12 hónap alatt a világ egyik legnagyobb bitcoin-fedezetű kiskereskedelmi hitelezőjévé váltak. A jogi csapatuk lenyűgöző munkát végez az engedélyek megszerzésében.

A 21-nél nem akarnak örökké részvénykibocsátással finanszírozni adósságot. Jack szerint egyes bitcoin tartalékkezelő vállalatok jövőbeli kötelezettségeket halmoznak – például a MicroStrategynek 2026-ra egymilliárd dollárnyi elsőbbségi kifizetése lesz. Ő inkább jövedelmező, magas haszonkulcsú üzletágakat építene a bitcoin tartalék mellé.

Jack mutatott egy klassz fotót magáról és Paulóról a Times Square-en, a „No Man Should Work For What Another Man Can Print" plakát előtt. Üzenete egyértelmű: aki nem hisz bennük, shortolhatja a részvényt, ha meri!)

Záró gondolatok

Jack azzal zárta, hogy a bitcoin vagy egy víz alá nyomott strandlabda, amelyik egyszer csak kirobban, miközben minden más csúcson van, vagy egy kanári a szénbányában, amelyik jelzi a közelgő összeomlást. Ez a feszültség magyarázza a bitcoin és az arany közti különbséget. Nem kell pánikolni vagy hisztizni amiatt, hogy 77 napja nincs új csúcs – minden rendben lesz, élvezzük a karácsonyt!

A világnak választania kell: a deflációs erők és a likviditáshiány előbb válságot okoz, mint hogy nyomtathatnának, vagy előbb jön a hatalmas pénznyomtatás? A bitcoin egyelőre nem megy sem 50 ezerre, sem 250 ezerre – csak vár, és az igazságot mutatja. Aztán vagy kilő a bitcoin, vagy minden más bezuhan.

Szeretettel búcsúzott, megköszönve a támogatást. 2025 fantasztikus év volt, és bár itt vannak az ünnepek, jövő héten is jön az újabb adás. Komolyan veszi, hogy jó bitcoiner, jó vezető és jó közszereplő legyen – várja a visszajelzéseket, hogy mit tehetne jobban. Boldog ünnepeket kíván mindenkinek.




https://www.youtube.com/live/bNFmRvqsI2s

A legjobb kriptovaluta tárolási megoldások valójában a legjobb Bitcoin tárolási megoldások, mivel egyetlen valóban decentralizált, cenzúraálló, matematikailag korlátozott digitális pénz létezik: a Bitcoin.

Ebben a cikkben a Bitcoin tárolási megoldásait mutatjuk be részletesen – a kezdő szintű mobil tárcáktól a professzionális hardveres és multisig megoldásokig. Megtanulhatod, hogyan őrizd biztonságosan a bitcoinodat, hogyan légy a saját bankod, és mi az a „Not your keys, not your coins” alapelv, ami minden bitcoiner életének központi gondolata.

A cikk a HUSZONEGY podcast epizódjaiban elhangzott tapasztalatokra, gyakorlati tanácsokra és a magyar Bitcoin közösség évek óta gyűjtött tudására épül.

https://bitcoinmentor.hu/a-legjobb-kriptovaluta-tarolasi-megoldasok/

Interjú - @jack mallers a Twenty One Capital alapítója a Bitcoin ökoszisztémáról és az XXI New York-i Tőzsdei listázásáról

— A Twenty One Bitcoin cég ma kezdte meg a kereskedést a New York-i Tőzsdén az XXI ticker alatt. Ez újabb fontos lépés a Bitcoin mainstream pénzügyek felé vezető útján. Itt van velünk a Twenty One társalapítója és vezérigazgatója, Jack Mallers. Jack, üdvözöllek a New York-i Tőzsdén.
— Szia! Köszönöm a meghívást. Hogy vagy?
— Jól, köszi. És a te napod hogy telt?
— Remekül, köszönöm. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Valahogy úgy érzem, a Bitcoin végre megérkezett. Egy olyan alapító csapatnak, amelyik már több mint tíz éve benne van a Bitcoinban, ez igazán jó érzés. Hosszú út vezetett az apám pincéjétől a New York-i Tőzsdeig.
— És biztos nagy élmény nyilvános cégként debütálni a New York-i Tőzsdén.
— Naná. Pont ezt akarjuk felépíteni: megbízható nagyvállalati hitelességet startupos növekedési potenciállal. Mi szeretnénk a legjobb befektetési eszköz lenni a tőkepiacok számára, hogy bekapcsolódjanak a Bitcoin sztoriba. Ehhez nyilván kell a tőzsdei jelenlét is, és örülünk, hogy ma ez megvalósult. Régóta várjuk már, hogy végre pályára léphessünk – ma végre játszhatunk, és nagyon izgatottak vagyunk.
— Rendben, akkor kezdjük az alapokkal: mi is az a Twenty One?
— Egy Bitcoin cég. Ez a szlogenünk, egyszerű és elegáns, de közben elég egyedi is. A spektrum egyik végén ott vannak a Coinbase-ek, Robinhoodok, Krakenek – ezek nem Bitcoin cégek (nem bántani akarom őket), hanem kriptocégek, vagy spekulációs platformok, részvények, fogadások stb. A másik végén pedig ott a MicroStrategy, ami ugyan a Bitcoinra fókuszál, de nincs igazi Bitcoin-központú cash flow-ja, magas haszonkulcsú, gyorsan növekvő termékei, amelyek végigviszik a szektort a hagyományos pénzügyek átalakításán. Én és a társalapítóim több mint tíz éve vagyunk a Bitcoinban. Egyszer csak feltettük a kérdést: tényleg nincs senki, aki a kettő között lenne? Aki egyszerre halmozza a Bitcoint, amennyit csak bír (mert ez volt a legjobb dolog, amit valaha birtokolhattál), ÉS épít rá hasznos, pénzügyi szolgáltatásokat, magas hasznot hozó, gyorsan növekvő, profittermelő termékeket? Meglepődtünk: ilyen tiszta Bitcoin cég nincs a nyilvános piacokon. Vannak kriptocégek, fogadási platformok, tartalékkezelő vállalatok – mi egyik sem vagyunk. Mi egy Bitcoin cég vagyunk, és ez alapvetően megkülönböztet minket.
— Hangsúlyoztad, hogy nem tartalékkezelő vállalat vagytok, hanem ahogy említetted, ti egy Bitcoin operatív cég vagytok. Tudsz beszélni arról, milyen termékeket és szolgáltatásokat terveztek bevezetni a Bitcoin támogatására?
— Elsősorban pénzügyi szolgáltatóként érdemes ránk gondolni. A Coinbase vagy Robinhood-féle cégek a spekulációból élnek – ami teljesen rendben van. Amikor ekkora valuta leértékelődés, fiskális deficit és pénznyomtatás van, mindannyian spekulánsok vagyunk, akár tudjuk, akár nem. De az ő modelljükhöz rengeteg coin és token listázása tartozik, meg mindenféle hiperfinancializált piacok – ki nyeri a Super Bowlt satöbbi. Mi teljesen más úton járunk. Nálunk a pénzügyi szolgáltatás azt jelenti: ki épít hitel- és kölcsöntermékeket Bitcoinra? Ki csinál intézményi szintű brókerkedést és kereskedést Bitcoin-alapon? Hogyan tudják az emberek hétköznapi életüket finanszírozni egy olyan eszközosztályra építve, ami most 2 billió dolláros, de mi 200 billióra saccoljuk? Ez a mi fókuszunk. A hitelezési piacra például hamarosan belépünk. Ez gyökeresen különbözik attól, hogy az ügyfelet spekulációra ösztönözzük – mi arra bátorítjuk őket, hogy valóban használják a Bitcoint. Kezdetben főleg az intézményi szegmensben, hasznos szolgáltatásokkal.
— Úgy érzem, már kitérünk rá, de a Twenty One küldetése a Bitcoin előmozdítása. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
— Azt gondoljuk, a Bitcoin a valaha kitalált legjobb eszköz az emberiség történetének előrelendítésére. Tudom, őrülten hangzik, de én mélyen hiszek benne. Figyu, a pénz az időnk és energiánk absztrakt formája. Elmész dolgozni, ingázol, áldozatokat hozol, megcsinálod, amit a főnököd mond, még ha nem is akarod. Cserébe kapsz pénzt, ugye? Azt pedig arra használod, hogy megőrizd a létrehozott értéket, aztán később élelemre, lakásra, nyaralásra, esküvőre, bármire költsd. Ez létfontosságú egy működő társadalomban. Mi úgy látjuk, hogy a pénz alapjaiban el van cseszve. A mi küldetésünk: ha megjavítjuk a pénzt, megjavítjuk a világot is. Szerintünk a világ legnehezebb problémáinak legalább a felét meg tudjuk vele oldani. A Bitcoin a legjobb eszköz ehhez a változáshoz. Mi kizárólag arra koncentrálunk, hogy növekedjen az elfogadása, a használata és a társadalomban betöltött szerepe. Úgy éreztük, ez hiányzik a piacról. Satoshi Nakamoto és a Bitcoin elindított egy teljesen új gondolatot: lehet jobb pénzünk, ami tényleg az embereket szolgálja. Nem láttunk sok céget, ami ezt a konkrét ötletet viszi előre Bitcoin-fókusszal, és közben lehetőséget ad a befektetőknek, hogy tiszta módon részt vegyenek benne – kripto-zaj, egyéb altcoinok vagy túlméretezett tőkeáttétel nélkül.
— És miért pont a Bitcoin?
— A Bitcoin pénz. Az Ethereum, a Dogecoin, a Solana, a Pinkcoin, a Jackcoin, a Lalacoin - ezek nem pénz. Ezek technológiák. Szerintem az Ethereum és a Solana inkább hasonló az Amazonhoz vagy a Teslához. Van DeFi, van NFT, vannak használati esetek, egyik gyorsabb, másik ez vagy az. A Bitcoin viszont egyszerűen azért versenyez, hogy hogyan tároljuk a vagyonunkat, az erőfeszítésünket, a munkánkat. Mi szerintünk ez egy 200–500 billió dolláros piac. Az emberiség elképesztő értéket teremtett produktív munkával, és kell egy módja ennek az értéknek a megőrzésére. A Bitcoin egyedülálló módon az amerikai dollárral, más fiat valutákkal és az arannyal versenyez – nem az Apple-lel vagy az Amazonnal. Hiába már most óriási, szerintünk még százszorosa lehet. Ezért vagyunk ilyen fókuszáltak: mi látjuk az erdőt a fák mögött. A többi kriptót érdekes, rövid távú tech-játéknak tartjuk, a Bitcoint viszont monumentális változásnak abban, ahogy az emberek koordinálják és cserélik az értéket.
— Amikor leültünk, azt mondtad, bármit kérdezhetek. Mennyire fontos az átláthatóság a küldetésetekben?
— Kulcsfontosságú. Figyu, szerintem a tőkepiacok hamarosan megismernek engem mint nyilvános cég vezetőjét – és látni fogják, hogy más vagyok. Fiatal vagyok, de közben merészek is, nem félünk, szenvedélyesek és rettentően meggyőződésesek vagyunk. Ennek része, hogy szinte túlzottan átláthatóak vagyunk, mert úgy látjuk, a világ éhezik az igazi őszinteségre és átláthatóságra. Senki nem akar még egy politikust. Senki nem akar még egy öltönyös vállalatvezetőt barna cipőben, aki azt mondja, amit mindenki hallani akar. Az emberek átláthatóságot, hitelességet, kapcsolódást, változást és valódit akarnak. Mi részben ezt hozzuk. A Bitcoin lehetővé teszi, hogy olyan pénzügyi termékeket és üzletet építsünk, ami jóval átláthatóbb, mint bármi, amit a hagyományos piacok valaha láttak. Mi ebbe az irányba megyünk teljes gőzzel, mert hisszük, hogy a világ tényleg ki van éhezve arra, amit a Bitcoin képvisel. Bitcoin cégként kötelességünknek érezzük, hogy ezeket az értékeket maximálisan képviseljük és odaadjuk a világnak.
— A Bitcoin mindenkinek való?
— Abszolút, a Bitcoin mindenkinek való. Remélhetőleg a Twenty One éppen ezt fogja bizonyítani, hogy bárki, aki használni akarja, hatalmas értéket találhat a Bitcoinban.
— Ki az ideális befektetőtök?
— Mi szeretnénk a legjobb eszköz lenni ahhoz, hogy valaki részt vegyen a Bitcoin sztoriban. Ismét: ez a kombináció – megbízható nagyvállalati hitelesség startupos növekedési potenciállal. Nyilvános cég vagyunk, mögöttünk olyan nevek állnak, mint a SoftBank és a Tether – hatalmas tőke, tapasztalat, kivitelezési erő. Nem csak arról van szó, hogy „vegyek Bitcoint magam, vagy adjam a pénzem a Twenty One-nak, hogy ők vegyenek?”. Mi termékeket építünk, cash flow-t generálunk. Tehát aki egy üzletbe fektetve akar részesülni a Bitcoin jövőjéből és abból, amit a világért tehet – annak mi szeretnénk a választása lenni.
— Az elmúlt években egyre nagyobb mainstream elfogadást látunk a Bitcoin körül. Mit gondolsz a hagyományos pénzügyek és a Bitcoin találkozásáról?
— Sok szempontból a Bitcoin már megérkezett. Itt ülünk a New York-i Tőzsdén. A Cantor volt a banki partnerünk. Láttuk, hogy a JP Morgan Chase is indít termékeket. A történet lényege: a Bitcoint nem ilyen szobákba, nem ilyen médiamegjelenésekre, nem ilyen ceremóniákra tervezték. Mégis itt van. Hiába próbálták útját állni, hazudozni róla, betiltani, elpusztítani – túlélte. Azért, mert működik. Azért, mert értékes. Kiállta az idő próbáját. A világ most már látja: ez egy közszolgáltatás mindenki számára. Larry Fink a BlackRocknál éppúgy részesülhet belőle, mint az unokatestvérem. Mindannyiunkat ugyanarra a pályára állít. Az emberek kezdik értékelni ezt. Nem kell tőle félni. A bankrendszert talán váratlanul érte, hogy létezhet monetáris rendszer az ő engedélyük nélkül – de ezen már túl vagyunk. Elfogadtuk közjónak, és kiállta a próbát. Új fejezet ez egy alapvető pillanatban: jó dolog, semleges dolog, közszolgáltatás. Örülök neki – az apám pincéjétől a New York-i Tőzsdeig jutottunk –, és nagyon büszke vagyok a közösségre.
— Ha valaki többet akar megtudni a Bitcoinról, esetleg befektetni, mi a legjobb út az önképzéshez?
— Rengeteg jó könyv van – például A Bitcoin Standard fenomenális. De az üzenetem mindenkihez: végezz saját kutatást és légy kíváncsi! A bőség korában élünk, ami baromi klassz dolog. Micsoda áldás most élni és részt venni az emberi történetben a Bitcoinon és az AI-n keresztül! Ha tanulni akarsz a Bitcoinról, csak előveszed a telefont – ami tulajdonképpen egy zsebben hordott szuperszámítógép –, felteszel neki bármit, és már válaszol is. Legyél kíváncsi, kutass saját magad, kérdőjelezd meg a status quót. Minden nagy, diszruptív ötletet egykor ignoráltak éppen azok, akiktől azt hitted, hogy nekik van igazuk. Arra bátorítok mindenkit, hogy tegyen fel kérdéseket. A Bitcoin legalább oktatási eszköz is: arra kényszerít, hogy végiggondold, mi is valójában a pénz és mik a piacok. Az információ mindenütt ott van körülötted. De ha könyvet akarsz, akkor A Bitcoin Standardot ajánlom.
— Rendben. Jack Mallers, a Twenty One társalapítója és vezérigazgatója – még egyszer gratulálunk, és köszönjük, hogy itt voltál velünk a New York-i Tőzsdén!
— Köszönöm a meghívást, srácok!

https://www.youtube.com/watch?v=NbBLDa-vXc0

Jack Mallers e heti podcastját az Egyesült Államok 2025 novemberében publikált Nemzeti Biztonsági Stratégiájával kezdi, amely rendkívüli beismeréseket tartalmaz. A dokumentum a hidegháború vége utáni amerikai külpolitikát kritizálja.

A stratégiai dokumentum így fogalmaz: "A hidegháború vége után az amerikai külpolitikai elit meggyőzte magát arról, hogy a teljes világ folyamatos amerikai dominanciája országunk legjobb érdekét szolgálja. Elitjeink azonban súlyosan rosszul számoltak. Túlbecsülték Amerika hajlandóságát arra, hogy olyan globális terheket viseljen, amelyekkel az amerikai nép nem látott kapcsolatot a nemzeti érdekekkel."

Jack szerint ez beismerése annak, hogy az elitek évtizedeken keresztül hibáztak, kizsákmányolták az embereket, a jövőt és a következő generációkat. Ez nem csupán a demokraták vagy Biden adminisztrációjának beismerése - ez az évtizedeken át tartó elituralom hibája, amely a háborút, a költekezést és az eladósodást helyezte előtérbe.

A dokumentum így folytatja: "Óriási mértékben félrevezetett és destruktív fogadásokat tettek a globalizmusra és az úgynevezett szabadkereskedelemre, amely kiüresítette azt a középosztályt és az ipari bázist, amelyen az amerikai gazdasági és katonai fölény alapult."

Jack elmagyarázza, hogy a pénznyomtatás hogyan üresíti ki a középosztályt. Amikor pénzt nyomtatnak, a valutát birtoklóktól lopnak a hígítás révén - több dollárt hoznak létre, ezzel felhígítva a dollártulajdonosok vagyonát. A pénznyomtatás elkerülhetetlenül növeli a befektetési eszközök árát. Így az eszköztulajdonosok folyamatosan gazdagabbak lesznek anélkül, hogy időt és energiát kellene befektetniük, miközben azok, akiknek még nincs házuk, Bitcoinjuk vagy részvényportfóliójuk, folyamatosan szegényebbek lesznek.

Jack egy háromszintes épület hasonlatával érzékelteti: a földszinten van a hall, a harmadik emeleten a penthouse. Ha megszüntetjük a második emeletet (a középosztályt), az első emeletről nem lehet feljutni a penthouse-ba, és a penthouse-ból sem lehet visszajutni a hallba. A középosztály teszi lehetővé, hogy a társadalom működjön, ez teremti meg az innovációt, és itt pusztulnak el azok a kiváltságos elitek, akik már nem termelnek értéket a társadalomnak.

Az Egyesült Államok három választási lehetősége

Jack szerint az USA-nak három lehetősége van, és mindhárom forgatókönyvben a dollár veszít:

1. A kötvénypiac feláldozása (megszorítás)

Ez azt jelenti, hogy a kötvénypiac összeomlik, majd az amerikai kormány is, mert hitelezőkre van szüksége, mivel nem nyereséges. Ez egy természetes reset lenne - hasonlóan a nagy gazdasági világválsághoz. Az előnye, hogy utána az amerikai történelem néhány legnagyszerűbb éve következett, mert szilárd alapokra, alapelvekre és szabad piacokra épült minden.

2. A valuta feláldozása (infláció)

Egyszerűen szólva ez infláció. A valuta feláldozása azt jelenti, hogy a valutáért nem lehet annyi dolgot vásárolni, mint korábban. Kevesebb élelem, kevesebb lakhatás, kevesebb szabadság, kevesebb gyermek, alacsonyabb várható élettartam. Mindenből kevesebb. Az életminőség romlik.

3. Hagyni, hogy Kína vegye át a hatalmat

Ebben az esetben próbálsz ragaszkodni a kötvénypiachoz és a valutához, ameddig csak lehet, de országként viccé válsz. Nem tudsz saját dolgokat előállítani, nem hozhatod meg saját döntéseidet, nem védheted meg magadat vagy szövetségeseidet. Kína folytatja dominanciáját. Ez vonatkozik a mesterséges intelligenciára is - ebben az esetben Kína lesz a világ gyára, katonai hatalma és AI vezető ereje.

Az adósság és a GDP viszonya

Jack - Luke Gromen elemzésére hivatkozva - bemutatja, hogy az államadósság a GDP százalékában mért mutatója hogyan alakult az évtizedek során. A II. világháború alatt ez az arány 120%-ra emelkedett, majd 1950-ig jelentősen csökkent. Ezt hogyan érték el? A Fed mérlegfőösszege ebben az időszakban tízszeresére nőtt, hatalmas pénznyomtatás történt, és rendkívüli infláció volt.

Most ismét 120%-on állunk, ami világháborús szinteket jelent. Jack szerint az USA most beismerte, hogy hibázott, de még nem kezdte el orvosolni a problémát. Az adósság még mindig 120%-on áll.

Kína dominanciája

Jack bemutat egy példát a kínai termelési kapacitásra: egy népszerű technológiai youtuber értékel egy kínai elektromos autót, amely szerinte jelentősen jobb és olcsóbb a nyugati versenytársainál - körülbelül 40 000 dollárért.

Kína helyben állítja elő az összes alkatrészt, nem kell importálnia azokat. Olcsó munkaerővel rendelkezik. Kína produktív és termel. Persze egy fontos kikötéssel: ezt a növekedési szintet egy igen gyenge valutával támogatják, ami rendkívül olcsóvá teszi a munkaerőt.

Jack szerint a Nyugat versus Kelet (valójában USA versus Kína) csata az internet versus Kína csatájává fog alakulni. A jövő csatája az olyan dolgok, mint az internet, a Bitcoin és a mesterséges intelligencia versus a Kínai Kommunista Párt között fog zajlani. Te melyik oldalt választanád? Amelyiknek van szólásszabadsága, tulajdonjogai, szabad piacai és átláthatósága, vagy annak, amelyet egy autoritárius állam irányít?

Kína olcsóbban és jobban termel, mint a Nyugat. A kínai folyószámla-többlet a globális GDP százalékában mért előrejelzések szerint megduplázódik a 2008-as pénzügyi válság során elért korábbi csúcshoz képest. Kína exportvolumene exponenciálisan nő, miközben az importja csökken - önellátóak, ők a világ gyára.

A Fed "technikai vásárlása"

Jack elmagyarázza, hogy a Fed elkezdte a "tartalék-kezelési vásárlási műveleteket" (Reserve Management Purchases), ami havonta 40 milliárd dollár értékű kincstárjegy vásárlását jelenti. Ez december 12-én kezdődött.

A Fed azt állítja, hogy ez nem mennyiségi lazítás (Quantitative Easing, QE), mert csak rövid lejáratú értékpapírokat vásárolnak, nem hosszú távúakat. Jack szerint azonban ez teljesen egyértelműen mennyiségi lazítás, mert az eredménye az, hogy pénzt nyomtatnak az amerikai kormány finanszírozására.

Jack szerint a Fed azért nem nevezheti mennyiségi lazításnak, mert már mindenki tudja, mi az a QE. Új neveket és módszereket kell kitalálniuk, amelyeket az emberek lehetőleg nem ismernek fel QE-ként, különben a közvélemény rájönne, hogy valójában épp a vásárlóerejüktől fosztják meg őket.

Trump és a kamatok

Jack bemutatja Trump kijelentéseit a kamatokról. Az amerikai kormány havonta 88 milliárd dollárt költ kamatfizetésre. Szorozd meg ezt tizenkettővel - ez több mint ezer milliárd dollár kamatköltség évente.

A magas kamatok most hivatalosan nem csupán republikánus versus demokrata, vagy Trump versus valaki más ügye. Egzisztenciális fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára. Az USA nem engedheti meg magának ezt - ez le fogja rombolni a birodalmat.

Trump egy interjúban így nyilatkozott: "Vissza fogunk térni a régi időkhöz. Amikor nagyszerű eredményeket jelentünk be, az nem azt jelenti, hogy emelni fogjuk a kamatokat és megpróbáljuk elfojtani a növekedést. Azt jelenti, hogy a 4%-os vagy 3%-os GDP helyett - amit olyan csodálatosnak tartottam - miért ne lehetne 20 vagy 25%? Nem tudom, miért ne lehetne."

Háborús gazdaságpolitika

Jack - Luke Gromen elemzésére hivatkozva - elmagyarázza, hogy a 20-25%-os GDP növekedés, amit Trump említett, gyakorlatilag lehetetlen egy 28 ezer milliárd dolláros gazdaság esetében. Tehát valami másról kell beszélnie: háborús gazdaságpolitikáról, háborús finanszírozásról, háborús költekezésről.

A II. világháború során a GDP 27%-át költötték deficit formájában, ami ma 8,5 ezer milliárd dolláros éves deficitet jelentene. Az USA-nak a jelenlegi 2 ezer milliárd dolláros deficitről 8,5 ezer milliárd dolláros deficitre kellene váltania évente.

A legutóbbi alkalommal, amikor ezt a háborús gazdaságpolitikát alkalmazták, a Fed mérlegfőösszege három év alatt tízszeresére nőtt. A kérdés az, hogy az amerikai kormány erre készül-e? A Fed mérlegfőösszege a mai 6 ezer milliárdról 60 ezer milliárdra nő Trump mandátumának végére?

Strike frissítések

Jack néhány frissítést ad a Strike-ról, az általa vezetett Bitcoin vállalatról:

- Hitelkonszolidáció: Most már egy kattintással összevonhatod a hiteleidet
- A hiteleket a futamidő vége előtt is lezárhatod külön költség nélkül
- Európában a minimum 100 000 euróról 10 000 euróra csökkent
- Globális ügyfelek ACH és Fedwire átutalásokat fogadhatnak bármely amerikai bankszámlától
- Új blogbejegyzés a Smart Order Routing-ról, amely elmagyarázza, hogyan biztosítják a legjobb árakat

Kaliforniában a hitelek holnaptól elérhetők lesznek, New Yorkban pedig még az év vége előtt.

Összegzés

Jack hangsúlyozza, hogy nem aggódik a rövid távú árfolyamesés miatt. Nem hiszi, hogy kétéves medvepiac következik. A mennyiségi szigorítás (QT) véget ért, a mennyiségi lazítás (QE) technikailag elkezdődött. Trump új Fed-elnöke májusban lép hivatalba. Trump 20-25%-os GDP növekedésről beszél, és arról, hogy a kamatoknak csökkennie kell.

Jack filozófiája egyszerű: többet keres, mint amennyit költ, a megtakarítását Bitcoinban tartja hardver tárcán, és éli az életét - szereti az embereket, szívességeket tesz, mosolyog, edz és építi a jövőt. Nem akar egy túlzottan pénzügyiesített világban élni, ahol mindenkinek a munkája mellett professzionális kereskedőnek is kell lennie.

A lényeg: a fiat valutarendszer korszaka a végéhez közeledik. A világ nem alapulhat államadósságon. A papírpénz nyomtatása nem helyettesítheti a piacon az időt és az energiát. Bármelyik utat is választják, a Bitcoin győzni fog.

https://www.youtube.com/live/iHiVFJEKKuc